Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Bogárdi István-Nagy Edit: Esőszerű öntözési szárnyvezeték és öntözőtömlő hidraulikai vizsgálata

Esőszerv, öntözés szárnyvezetéke 91< A (2) differenciálegyenletet is elektronikus számológéppel oldottuk meg. A két egyenlet megoldásának összehasonlítását elvégeztük a leggyakrabban előforduló szárnyvezetékek és öntözőtömlők esetére. 1. Szárnyvezetékek: о = 0, ±10% a ) szárny vezeték : 0 85 mm PVC szórófej távolság: 12, 18 és 24 m fúvókaátmérő: 6 és 15 mm szárnyvezeték hossza: 144 és 216 m b) szárny vezeték : 0 100 mm PVC szórófejtávolság: 12, 18 és 24 m fúvókaátmérő: 6 és 15 mm szárnyvezeték hossza: 144 és 216 m 2. Öntözőtömlők: o = 0, ±2, +4, ±6%„ a ) Tömlőátmérő : 200 mm tömlőhossz: 50 és 100 m lyuktávolság: 0,75 és 1,0 m lyukátmérő: 27 mm b) tömlőátmérő: 300 mm tömlőhossz : 50 és 100 m lyuktávolság: 0,75 és 1,0 m lyukátmérő: 27 mm A) SZÁRNYVEZETÉKEK A vizsgálati eredményeket egységes módszertan szerint hasonlítottuk össze. Szórófej szárnyvezetéknél 216 m hosszúságot felvéve a relatív nyomást 24, 48, 72, 96, 120, 144, 168, 192 és 216 m-nél számítottuk ki az (1) és (2) egyenlet szerint. Pontosnak az (1) egyenlet szerinti értéket tekintettük és azt vizsgáltuk, hogy két egyenlet adta eredmények különbsége hogyan viszonylik a pontosnak tekintett értékhez, azaz a relatív hibát határoztuk meg. Minden esetben a (2) egyenlettel szá­1 Л 2/3 1 4— В értékkel az y/y 0 értéket, valamint mind­je ) két módszer relatív hibáját. Vízszintes terepre fektetett szárnyvezeték esetén 85 és 100 mm-es PVC csővel, 24, illetve 18 m-enként elhelyezett 15 mm l'úvókaátmérőjű szórófejekkel végeztük el a számítást. Emelkedő vagy süllyedő terep esetén már nem lehet y/y 0 alakban kifejezni az eredményeket, mert a szárny vezeték végén levő y 0 nyomás is befolyásolja az ered­ményeket. Mi y 0 = 20,0 m-es értéket vettük figyelembe q ± 10%o esetére. Megjegyezzük, hogy célunk a két számítási eljárás összehasonlítása volt, így nem vettük figyelembe, hogy a szárnyvezeték mentén megengedett 20%-os szórófej vízhozameltérés miatt legfeljebb — = 1,5 — 1,6 érték engedhető meg. Уо Az eredmények alapján megállapíthatjuk : 1. A differenciálegyenlettel számolt értékek igen jól megközelítik a pontos meg­oldást. 2. A b/2-s eltolással kapott eredmények még a legkedvezőtlenebb esetben is csak 0,5% hibát adnak. í 112/3 3. J?' = ll-|—1 В alapján számolva a hiba minden esetben nagyobb, a meg­y engedett max. — értékeknél 1-2%. Уо 4. b/2-es eltolásnál a hiba negatív, B'-vel számolva először pozitív, majd negatív előjelű. A legnagyobb hiba mindkét esetben negatív előjelű és az x — l helyen, a szárnyvezeték elején jelentkezik. mítottuk aö/2 eltolással és a B' =

Next

/
Thumbnails
Contents