Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Bogárdi István-Nagy Edit: Esőszerű öntözési szárnyvezeték és öntözőtömlő hidraulikai vizsgálata

Esőszerv, öntözés szárnyvezetéke 101< Ha a vízkivételek száma n + 1, akkor — mind szárnyvezeték, mind öntözőtömlő esetén — a cső hossza kifejezhető: l = n-b alakban. A folyamatos vízkivételhez kétféleképpen juthatunk el: A vízkivételi nyílások összterületét elosztjuk vagy: 2 f 1. a vízkivételi nyílások számával: — (így a diszkrét eloszlású vízkivételt l + b hosszúságon alakítjuk át folytonossá), vagy 2 f 2. a nyílásközök számával: (így a folytonossá tevés l hosszúságon történik). Ebből következik, hogy a (2) egyenletben szereplő A tényező szintén kétféle: J 1. A--, A (2) differenciálegyenletet zárt alakban o = 0 esetre, tehát vízszintes terepremegoldottuk [1]. Az eredményt dimenzió nélküli alakban fejeztük ki: (3' Bx = f\ ahol ß[

m"4a lyukasztott csővezeték jellemzőit összefoglaló paraméter. A kétféle „A" értéknek megfelelően a Bx = fí — \ függvény grafikonját vagy VUol táblázatát használhatjuk: + ér 1. В = ^ j

, j felvételével, amikor a vízszintes tengelyen B-\x + — | értékűét határozzuk meg — értékét. Ezt a továbbiakban b/2-s eltolásnak nevezzük. ?/o í 1 \ 2/3 2. — \ 1H—

j В felvételével, amikor a vízszintes tengelyen B'x értéknél harj tarozzuk meg — értékét. Uo Mindkét módszer alkalmazása esetén összehasonlítottuk az (1) és (2) egyenletek megoldását. 3. Az (1) differencia-egyenlet és (2) differenciál-egyenlet megoldásának összehasonlítása Az (1) egyenlet átalakítva: Uk+i + еЬ = Ук + ЬА*[ Уй] Bár a kifejezés egyszerű alakú, kézi számolásra mégsem alkalmas, mert mindert egyes íjk nyomásérték kiszámításához szükséges az őt megelőző összes (к -1) darabfüggvényérték, sőt - mivel minden egyes függvényérték számolásakor elkövetett hiba halmozódik — sokkal több számjeggyel kell dolgoznunk, mint az utolsó nyomásértéknél megkívánt pontosság.