Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.7. Najmányi László: Árvízvédelem a dunántúli mellékfolyókon

Árvízvédelem a dunántúli mellékfolyókon 289 sára a várt vízállás Győrnél nem következett be, így a visszaduzzasztás hatására az egész Rábca mentén, valamint a Hanság főcsatornán az eddig észlelt 1954. évi maximumnál 20—30 cm-rel magasabb vízállások alakultak ki. Ezért június 17-én a Hanság főcsatorna balparti depóniája az 1,665 km szelvénynél átszakadt és számottevő elöntés keletkezett a Lébényi-Hanyban (13. ábra). A kiömlött vizeket a sövényháza—lébényi út mentén hirtelen emelt lokalizációs vonalon sikerült feltartóztatni. Ez a vonal helyenként 80—100 cm-es vízoszlopot is tartott. A depóniaszakadást június 22-ére sikerült elzárni és a kiömlött víz csak Lébény szélső házait érte el. Az elöntés visszavezetése csak az apadás nagyobb mérvű bekövetkezése után vált lehetségessé. Ennek érdekében a Rábca balparti töltését a 21,500 tkm szelvényben robbantással megnyitották. Komolyabb beavatkozásra került sor a Rába és a Mosoni-Duna összefolyásánál, ahová a töltések mentén jelentkező fakadóvizek húzódtak és elöntéssel fenyegették Pinnyéd községet. Az elöntést sikerült megakadályozni egy gyorsan épült körgáttal. Lajta — Lajta-balparti csatorna A Lajtán 1965. április—június közötti időszakban több árhullám vonult le elérve, illetve meghaladva az 1940-ben észlelt maximumot. Az áprilisi árhullám több helyen okozott töltésszakadást mind magyar, mind osztrák területen. A szakadásokat töltésmeghágás okozta. Az árhullámok főleg a Lajta-balparti csatornán jelentkeztek. A csatorna jobbparti töltése április 24-én reggel a 13,485—13,531 és a 10,235—10,265 tkm szelvénynél átszakadt. Ugyancsak szakadás következett be a csatorna balparti töltésén a 13,850 tkm körül osztrák területen. A kifolyt víz 26-án a mentett oldal felöl szakította át a töltést a 10,232—10,308 tkm szelvények között. A balparti csatorna tehermentesítése és Magyaróvár védelme céljából 27-én átvágták a csatorna jobbparti töltését a bezenyei vasúti híd alatt a 8,695—8,725 tkm-nél és ezzel a csatorna és a Lajta közötti terület víz alá került. A balparti csatornából a balparti töltésszakadásokon kifolyt víz lokalizálása a hegyeshalom—bezenye— rajkai-vasútvonal mentén sikeres volt és a kitört víznek a Rétárokba való terelése lehetővé vált. A védekezés legfőbb célja Magyaróvár város megvédése volt, mely teljes mértékben sikerrel járt. A város közvetlen védelmére hirtelen kiépített lokalizáló vonalakat a víz nem érte el. * * * Az árvédelmi töltésekkel ellátott folyószakaszok gátszakadásai által okozott elöntések nagyságának megállapítása igen nehéz, mivel a kiömlött vizek a nagyobb esésű völgyszakaszokon átfolyva csak pár napos elöntéseket okoztak, de a terület legmélyebb pontján, a Hanság fő> 19