Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.5. Molnár N.-Vukovári A.: Árvízvédelem Baja környékén és a Margittaszigeten

228 Molnár N.— Vukovári A. nem függő szakaszokon a ,.B" ütemhez tartozó programot is elkezdték kisebb mértékben (2. ábra). A dunai árvédelmi töltések, éppen a fejlesztés közbenső állapotából fakadóan, változó keresztszelvényüek nemcsak alakra, hanem a keresztszelvény területére vonatkozóan is, mely utóbbi az idei árvizet megelőzőleg általánosságban 50—85 m

2 között változott. 2. ábra. Az alsódunavölgyi árvédelmi vonalak 1957-ben kialakított fejlesztési mintakeresztszelvénye a három А, В és С ütem feltüntetésével Fig. 2. Representative standard cross section showing phases of reinforcement А, В and С envisaged in 1957 for levees in the Lower Danube Valley Bild 2 Die Musterquerschnitte der Dammschutzlinie im unteren Teil der Donauniederung, die 1957 geplant und in den drei Ausbaustufen А, В und С vorgesehen wurden Külön meg kell említeni a Dunavölgyi főcsatorna 22 km hosszú visszatöltésezett jobbparti szakaszát, ahol nem annyira árvédelmi töltésről, mint inkább rossz, a csatorna kotrásakor kikerült anyagból készült töltésszerű depóniáról beszélhetünk. Ezt a szakaszt — a torkolati árvízkapunak a 3. ötéves tervben várható átépítése miatt — a töltésfejlesztési programból ki is hagyták. A töltések altalaja változó, de nagyrészt áteresztő homoktalaj. A fedőréteg vastagsága általában 0,5—3,0 m között változik. Annak tudatában, hogy az árvédelmi biztonság megítélésénél sok összetevő együttes hatását kell vizsgálnunk, az árvédelmi biztonság közelítő kifejezésére jellemzőt kerestünk és úgy találtuk, hogy a meglevő töltésszelvény terület és a fejlesztés során elérni kívánt keresztszelvény terület viszonyszáma jó tájékoztatást ad erre (3. ábra). A mellékelt grafikon mutatja, hogy azokon a szakaszokon a leggyengébbek az árvédelmi töltések, ahol a kifejező viszonyszámok értékei a legkisebbek. Az árvédelmi szakaszok három dunai vízmércén észlelt vízmagasság értékei szerint lépnek árvédelmi készültségbe. Ennek megfelelően az í. árvédelmi szakaszon az 1965. évi dunai árvédekezés 1965. március 31-én kezdődött, a bajai mércén észlelt 749 cm-es vízállásnál. Az első árhullám 9 napig tartó elsőfokú készültséget eredményezett. Ez idő alatt az árvédelembe beosztott védekezőknek módjuk volt az árvédelmi műveket, a vonatkozó védekezési terveket és nyilvántartásokat átvizsgálni, a szertárakat és felszereléseket ellenőrizni, kipróbálni, így az egész vé-