Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.4. Karászi K.-Philipp I.-Zsuffa I.: Árvízvédelem a Duna középdunántúli szakaszán
Árvízvédelem a középdunó.ntúli szakaszon 213 A csoport mérte, illetve megállapította az átázott réteg (rétegek) térbeli elhelyezkedését, az átázás mértékének időbeli fejlődését, a nyomásvonalak alakját, az átázott rétegek összetételét és esetenként az áramló víz irányát és sebességét. A megfigyelés alapvető módszere megfelelő számú és mélységű fúrás létesítése, szükség szerinti megismétlése, magassági és vízszintes értelmű mérésekkel történő rögzítése, majd ezek alapján a jelenségek írásos, illetve rajzbeli rögzítése és azonnali elemzése volt. A megfigyelések szerint a védett vonalak teljes hosszán bekövetkezett legalább a töltésalap magasságáig az átázás. A védszakaszok túlnyomó hosszúságában az átázás a töltésalap magassága fölé hatolt. Különösen nagyfokú és veszélyes mértékű átázás következett be, az (1) szakaszon a 0+250—0+850 szelvények, a 7+700—8+200 szelvények és a 16+800—17+300 szelvények között. A 0+250—0+850-es szelvények között bekövetkezett átázási jelenség regisztrálására a 0+500 szelvényben végeztünk sorozatos mérési munkákat. Ez a szakasz viszonylag kohézió mentes, vízáteresztő homok anyagból épült.^A benne lezajlott átázási jelenség a 6. ábra szerint a c. típusnak megfelelően állt elő. Június 4-én végzett első fúrásaink még a terep szintje alatt ütötték meg az átázott réteget, de a víz a fúrásokban már 1,5 m-t felszökött. Június 6-án a töltéstestbe már behatolt alulról a víz, s a vízfelőli oldalon végzett fúrásainkkal le lehetett határolni az oldal irányú áramlással átnedvesített tartományt is. Az ekkor már huzamosabb ideje magas vízállás következtében kialakult átázási vonal az árvíz felőli részen jellegzetesen domború görbét követett. Június 12-ig az oldal irányú átázás kiterjedt az egész töltéstestre, az átázási vonal végig meredekebb lett és összeolvadt a nyomás vonallal. Június 12—18. között a Duna vízállás emelkedése igen gyors volt és bár az oldal irányú szivárgás is meggyorsult, az átázási vonal a gyors vízállás emelkedést követni nem tudta, és a nyomás vonal újra az átázási vonal fölé került. A hosszantartó tetőzés során az átázási vonal máspdszor is elérte a nyomásvonalat (június 22-i felvétel), majd az apadás során a két vonal együtt, egymástól el nem választhatóan süllyedt. A június 29-én lefektetett műanyag fólia következtében az oldal irányú áramlás megszűnt és a töltéstestben az átázási, illetve nyomásvonal lesüllyedt, illetve vízszintes lett (július 1-i felvétel). A 7+700—8+200 szelvények között többnyire kötött anyagú töltés oldal irányú átázása később indult meg, ekkor azonban rövid idő alatt rohamosan fokozódott. Az átázást itt a padka erősen vízrekesztő volta okozta. Az átázott szakaszt a padkán telepített hossz-szelvényszerű fúrás sorozat segítségével határoltuk le. Az átázás következménye e szakaszon a padka rézsűjének nagymértékű lesuvadása volt (7. ábra). A 16+800—27+300 szelvények között alulról eredő átázás következett be. Ennek azért volt a védekezés szempontjából jelentősége, mert a töltéstest itt viszonylag a legkisebb méretű és egyidejűleg a mentett oldalon a legmeredekebb rézsűjű volt.