Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.4. Karászi K.-Philipp I.-Zsuffa I.: Árvízvédelem a Duna középdunántúli szakaszán

Árvízvédelem a középdunó.ntúli szakaszon 213 A csoport mérte, illetve megállapította az átázott réteg (rétegek) térbeli elhelyezkedését, az átázás mértékének időbeli fejlődését, a nyo­másvonalak alakját, az átázott rétegek összetételét és esetenként az áramló víz irányát és sebességét. A megfigyelés alapvető módszere meg­felelő számú és mélységű fúrás létesítése, szükség szerinti megismétlése, magassági és vízszintes értelmű mérésekkel történő rögzítése, majd ezek alapján a jelenségek írásos, illetve rajzbeli rögzítése és azonnali elem­zése volt. A megfigyelések szerint a védett vonalak teljes hosszán bekövet­kezett legalább a töltésalap magasságáig az átázás. A védszakaszok túl­nyomó hosszúságában az átázás a töltésalap magassága fölé hatolt. Különösen nagyfokú és veszélyes mértékű átázás következett be, az (1) szakaszon a 0+250—0+850 szelvények, a 7+700—8+200 szelvények és a 16+800—17+300 szelvények között. A 0+250—0+850-es szelvények között bekövetkezett átázási jelen­ség regisztrálására a 0+500 szelvényben végeztünk sorozatos mérési mun­kákat. Ez a szakasz viszonylag kohézió mentes, vízáteresztő homok anyag­ból épült.^A benne lezajlott átázási jelenség a 6. ábra szerint a c. típusnak megfelelően állt elő. Június 4-én végzett első fúrásaink még a terep szintje alatt ütötték meg az átázott réteget, de a víz a fúrásokban már 1,5 m-t felszökött. Június 6-án a töltéstestbe már behatolt alulról a víz, s a vízfelőli oldalon végzett fúrásainkkal le lehetett határolni az oldal irányú áramlással átnedvesített tartományt is. Az ekkor már huza­mosabb ideje magas vízállás következtében kialakult átázási vonal az árvíz felőli részen jellegzetesen domború görbét követett. Június 12-ig az oldal irányú átázás kiterjedt az egész töltéstestre, az átázási vonal végig meredekebb lett és összeolvadt a nyomás vonallal. Június 12—18. között a Duna vízállás emelkedése igen gyors volt és bár az oldal irányú szivárgás is meggyorsult, az átázási vonal a gyors vízállás emelkedést követni nem tudta, és a nyomás vonal újra az átázási vonal fölé került. A hosszantartó tetőzés során az átázási vonal máspdszor is elérte a nyo­másvonalat (június 22-i felvétel), majd az apadás során a két vonal együtt, egymástól el nem választhatóan süllyedt. A június 29-én lefek­tetett műanyag fólia következtében az oldal irányú áramlás megszűnt és a töltéstestben az átázási, illetve nyomásvonal lesüllyedt, illetve vízszin­tes lett (július 1-i felvétel). A 7+700—8+200 szelvények között többnyire kötött anyagú töltés oldal irányú átázása később indult meg, ekkor azonban rövid idő alatt rohamosan fokozódott. Az átázást itt a padka erősen vízrekesztő volta okozta. Az átázott szakaszt a padkán telepített hossz-szelvényszerű fúrás sorozat segítségével határoltuk le. Az átázás következménye e szakaszon a padka rézsűjének nagymértékű lesuvadása volt (7. ábra). A 16+800—27+300 szelvények között alulról eredő átázás követ­kezett be. Ennek azért volt a védekezés szempontjából jelentősége, mert a töltéstest itt viszonylag a legkisebb méretű és egyidejűleg a mentett oldalon a legmeredekebb rézsűjű volt.

Next

/
Thumbnails
Contents