Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.4. Karászi K.-Philipp I.-Zsuffa I.: Árvízvédelem a Duna középdunántúli szakaszán

206 Karászi К.

—Philipp I. —Zsuffa I. 2. A védelmi vonal helyzetét jellemző hidrológiai adatok Az 1965. évi rendkívül magas és hosszantartó árvizet különleges időjárási és vízjárási helyzetek halmozódása okozta. A mellékvízfolyások árhullámainak sorozatos találkozása a folyó hossza mentén különböző módon jelentkezett. Az árvíz hidrológiai jellemzői ennek megfelelően különbözőképpen alakultak a magyar Duna egyes szakaszain. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az árhullám levonulásának, kialakulásának elemzése mellett, az egyes szakaszokon észlelt vízállásokkal külön-külön is foglalkozzunk. A 3. ábrára vetett egyetlen pillantás meggyőzhet bennünket arról, hogy a Pozsonynál jelentkező árhullám, pontosabban árhullámcsoport 3. ábra. A bratislavai (pozsonyi) és bajai vízállások összehasonlítása (1965. III. 20—VIII. 20. között) Fig. 3. Comparison of stages on the Bratislava and Baja gages (between the 20th March and 20 August, 1965) Bild 3 Vergleich der Wassertände von Bratislava und Baja (zwischen dem 20.111—20.VIII 1965) paraméterei nem lehetnek a bajaiéval azonosak. Az egyes dunai vízmérce-állomásokon észlelt vízállások különböző jellege még jobban szembetűnik, ha a különböző vízmérceállomások adatait hasonlítjuk össze. Amíg az osztrák Duna szakaszon, sőt még Pozsonynál sem haladták meg a vízállások az eddig észlelt maximumokat, Komáromnál már 4, Budapestnél 9, Bajánál 18, Mohácsnál 24 napon volt a vízállás magasabb az eddig észlelt legnagyobb értéknél. Az egyes állomásokon észlelt adatok különböző jellege a mellékfolyók hatásával, illetve az árhullámok fokozatos egymásra hamozódásával magyarázható. Tanulmányunknak nem feladata a különbségek