Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.3. Benkovits F.-Törőcsik Gy.: Árvízvédelem a Budapest környéki Dunaszakaszon

Árvízvédelem a Budo.pest környéki dunaszakaszon 199 4. A védekezés munkaerő-, gép-, anyag- és költségszükséglete Az összesen 147,0 km Budapest területén kívüli, és 65 km Budapest területi védelmi vonalakon május 13-ától július 12-ig az egyes szakaszok szerint rövidebb-hosszabb (19—69 nap) védekezés ideje alatt a munkaerő-, gép-, anyag- és költségszükségletét az alábbiak szerint összegezhetjük. a) Budapest főváros védelme A védekező munkaerőt, mintegy 85%-ban, a fővárosi tanácsi vállalatok adták. Kisebb mértékben dolgozott közerő, a honvédségi létszám 200 fő körül mozgott. Az átlagos létszám 1500 fő volt, a június 14—25 közötti időszakban 4000 fő védekezett. A földmunkák csúcsidőszakában (június 10—30) 13 földmunkagépet és 350 gépjárművet foglalkoztattak. A gépkocsik és dömperek átlagos száma 200 db volt naponként. Összesen beépítettek kereken 60 000 m' földet. A belvizek és szennyvizek átemelésén 48 szivattyúálláson 84 db szivattyú 62 100 üzemórán át dolgozott, az átemelt vízmennyiség 9,5 millió m

3 volt. A védekezéshez a főbb anyagokból 371 000 db földeszsákot, 1140 db Pátria lemezt, 85 m

3 faanyagot, 400 t terméskövet, 1000 m

3 kavicsot és 5200 kéve rőzsét használtak fel. A művekbe véglegesen beépített földmunkák értéke kereken 6 millió forint, az ezen felül felmerült 18 millió Ft védekezési költségből a felhasznált anyagok értéke közel 6 millió forint. b) Budapest fővároson kívüli területek védelme A védekezés első időszakában a Vízügyi Igazgatóság saját erővel védekezett. Később a tiszai igazgatóságok műszaki erők, gátőrök küldésével adtak segítséget a védelemvezetéshez. Ezenkívül közerő, elsősorban a honvédség egészítette ki csúcsidőben a védelmi szervezetet. A csúcsidőszakban — június 16—20. között — 840 vízügyi dolgozó (19,4%), 1850 fegyveres erő (42,6%), 1010 fő közerő (23,2%) és 640 vállalati dolgozó (14,8%) védekezett. A 840 vízügyi dolgozóból 110 fő műszaki, 50 fő adminisztratív és 680 fő fizikai dolgozó volt. Földmunkán június 16-án — mint legnagyobb erő — 27 kotró-, 8 nyeső- és 31 földtológép dolgozott, ugyanakkor 4 rakodógépet, 110 dömpert és 170 tehergépkocsit foglalkoztattak. Ezenkívül 20 áramfejlesztő gépcsoportot és 14 különböző vízi járművet üzemeltettek a számtalan kiegészítő gépegységeken kívül. A védekezés alatt kereken 13 700 m

3 földmunkával 10 helyen bejáróutakat kellett építeni, illetve a meglevőket jó karban tartani. A védőművekbe ezenfelül 91 000 m

3 föld épült be véglegesen.