Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.3. Benkovits F.-Törőcsik Gy.: Árvízvédelem a Budapest környéki Dunaszakaszon

Árvízvédelem a Budo.pest környéki dunaszakaszon 195 indítottak a fővédelmi vonalak előtti hullámtérben. így a Budafokhoz tartozó „Spartakus" pálya melletti lakóépületeket védő II. rendű védvonalon hullámverés ellen védekeztek. A nagytétényi „Béke" tsz nyárigátját erősítették. A Vízmű-főtelep feletti védvonalon földeszsák megtámasztást alkalmaztak. Csepel határában mezőgazdasági területet védő töltést erősítettek. Június 10-én a főváros valamennyi árvízvédelmi szakaszán II. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, megalakult a Fővárosi Árvízvédelmi Törzs, majd június 14-én a Fővárosi Árvízvédelmi Bizottság. Az Árvízvédelmi Törzs a Fővárosi Árvízvédelmi Bizottságon keresztül valamennyi fővárosi vállalat árvédekezésre igénybe vehető és erre alkalmas munkaereje és anyaga, felszerelése felett rendelkezett. Az egyes árvízvédelmi szakaszokon az alábbi védekezési, illetve kiürítési feladatokat hajtották végre: Buda-Északon a fővédvonal (Vóröshadsereg út—Nánási út) előtti római-parti üdülő területet teljesen kiürítették. A Vöröshadsereg úti töltést keresztező bejáratokat elzárták. A várható vízállás miatt a Vöröshadsereg úti töltést magassági és keresztmetszeti értelemben is megerősítették. Az itt beépített töltésanyag mennyisége mintegy 6000 m

3. Az Aranyhegyi patak balparti töltése erősen szivárgott, a korona kiszélesítésével a töltést erősítették. Buda-Középen a védvonalak kiépítettsége miatt, a védekezés csak a szenny- és csapadékvizek átemelésére, az alsó rakparti útnak lezárására és a partfalakon levő áttörések elfalazására korlátozódott. Buda-Délen a védekezés a fővédvonalak előtti hullámtéri települések, üzemi létesítmények, illetve mezőgazdasági művelésű területek védelmét jelentette elsősorban. A Hosszúréti patak visszatöltésezett torkolati szakaszához csatlakozó Spartakus védtöltés a tartós vízállás miatt erősen szivárgott, majd átázott és ezért június 16-án a védekezést be kellett szüntetni és a területet lassú vízbebocsájtással elárasztották. A fővédvonal előtti mintegy 400 épületet védő budatétényi Dunatelepi töltés az előrejelzett vízállás esetén nem nyújtott kellő védelmet. Különösen az északi és a déli bekötőtöltések méretei nem voltak kielégítőek. A töltést az átszakadás megelőzése érdekében teljes hosszán gépi földmunkával 4 m-es koronaszélességre építették ki, mintegy 16 000 m

3 földmunkával. Az önállóan védekező üzemek közül a Fővárosi Árvízvédelmi Szervezet irányítása mellett erősítette meg a védtöltését a Hárosi Falemez Művek, mintegy 5000 m

3 töltésanyag beépítésével. Ugyanakkor a Kertészeti Kutató Intézet 3000 m

3 töltésanyag beépítésével mezőgazdasági művelési területének védelmére nyúlgátat épített. Ugyancsak töltésvédelmi' munkákat hajtottak végre a Budafoki Gyárháromszög védelmére. A budapest—székesfehérvári vasútvonal töltése — mely szakasz fővédvonal —, a Nagytétényi Kastély-múzeum környékén erősen szivárgott; ezért a töltés mentett oldalán az 1957-ben épített padkát megerősífétték 11 000 m

3 földanyag beépítésével. is*