Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.1. Sipos Béla: Az árvízvédelem országos szervezése és az 1965. évi árvízvédekezés

3.1 AZ ÁRVÍZVÉDELEM ORSZÁGOS SZERVEZÉSE ÉS AZ 1965. ÉVI ÁRVÉDEKEZÉS SIPOS BÉLA

1 A dunai árvíz elleni magyarországi védelem. Árvédelem a Duna folyam 1850—1433 fkm-e között. Árvédelmi vonalak összes hossza : a Duna jobb- és balpartján: 610 km, a mellékvízfolyások mentén: 484 km. Védett összes terület: 505 400 ha. Árvédelmi szervek: Északdunántúli 'Győr), Középdunavölgyl (Budapest), Középdunántúli (Székesfehérvár), Alsódunavölgyi (Baja), Déldunántúli (Pécs) Vízügyi Igazgatóság és Esztergom, valamint Budapest főváros, a mellékvízfolyások mentén a fentieken kívül a Nyugatdunántúli (Szombathely) Vízügyi Igazgatóság és Győr váró?. 1. A magyar árvízvédelmi szervezet és fejlődése Az 1965. évi dunai árvíz elleni küzdelem különös szervezettséget és felkészültséget kívánt. A védelem műszaki vezetésére rendkívül súlyos feladatok hárultak, mert egyrészt a véd művek sok helyen nem voltak a számított mértékadó árvízszinthez képest előírt magasságig kiépítve, másrészt a dunai árvízvédelmi töltések méretei ilyen tartósságú árvizek ellen nem nyújtanak kellő biztonságot. Ez a két körülmény az árvízvédelem és a védekezés fokozott megszervezését követelte meg. A több mint három hónapig tartó műszaki védekezés és a védekezéssel kapcsolatos feladatok: mint a folyamatos, fennakadásmentes anyagellátás, szállítás, munkaerőbiztosítás, a szociális ellátás, élelmezés és egészségügyi ellátás, a szükséges gépek biztosítása és gyors mozgatása, a kiürítések gyors és fennakadásmentes lebonyolítása hatalmas feladatot jelentett a védelem vezetésnek Az a tény, hogy a védekezésben komoly zökkenők nem voltak, és a védekezés teljes sikerrel járt, azt igazolta, hogy az 1948-ban létrehozott egységes magyar vízügyi szolgálat, 1 Sipos Béla oki. mérnek, az Országos Vízügyi Főigazgatóság árvédelmi csoport wzetőjs (Budapest).