Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon - 2.3. Dumity Sztevan: Az 1965. évi dunai árvíz Jugoszláviában

134 Dumity Sztevan A bács-novoszeloi kiöntést a második védvonalon, melyet kb. 6 km hosszban útvonalnak használtak, lokalizálták. Ez a lokalizációs töltés 30—80 cm-rel volt alacsonyabb, mint a vízállás, amelynél a szakadás történt és a település mellett mintegy 2,5 km hosszban hiányzott a folytonossága. A töltés lejjebbfekvő részén annak a helynek közelében, ahol a fővédvonalhoz csatlakozik, mögötte a védett területen régi gátszakadás nyomaként igen mély kopolya volt. A mindössze egynéhány órányi rövid idő, ami rendelkezésre állt arra, hogy a lokalizációs vonalat a védelemre alkalmassá tegyék, igen nagy gyorsaságot és erőfeszítést igényelt. Mintegy 3000 munkással és katonával, valamint 10 buldózerral, amelyeket a legnagyobb gyorsasággal a Plávna—Duna második védvonal kiépítési munkáitól hoztak át, késő éjszakáig tartó drámai harc közben sikerült az áiVizet ezen a vonalon visszatartani. Ezzel a munkával egyidejűleg, amely munka a lokalizációs vonalat tette alkalmassá a védelemre, megtették még aznap délután az intézkedéseket az elárasztott medence legalsó részén a fővédvonal átvágására (1. 3. ábrán sraffozott nyilakkal jelölve), A fővédvonal megnyitását kombinált módon kiásással és robbantással az esti órákban hajtották végre, amikor a vízállás az elárasztott medence legalsó részén a meder vízszintjével kiegyenlítődött. 2. A „Kamariste"-i gátszakadás A kamaristei gátszakadás (4. ábra) szintén talajtörés formájában jött létre olyan helyen, ahol a régi Duna medrének meanderei voltak. Egy nappal a szakadás előtt először egy buzgárt vettek észre, amelyet nyomban hatástalanítottak, rövidesen azonban kb. 10 m-re a töltés lábától nagyobb számú buzgár jelent meg különböző intenzitással. Ezt a helyet azonban még napközben bevédték. A rákövetkező éjszaka ettől a helytől kissé lejjebb hirtelen nagyobb számú buzgár jelent meg, amelyek kb. 10 m

2-nyi területre koncentrálódtak. Az árvédelmi töltés itt erdőn keresztül vezet, ahol az erdő mindkét oldalon csak néhány méterre van a töltéslábtól. A mélyfekvésű terepet a hosszantartó átszivárgó vizek borították. Szemtanúk, akik az éjszaka folyamán felfedezték a hirtelen keletkező buzgárokat, úgy írják le, hogy forrott a terep azon a helyen. Azonnal riadót rendeltek el. A leggyorsabb és leghatékonyabb intézkedés ebben az esetben körtöltés építése lett volna. Gépesítést nem lehetett alkalmazni, mert a körtöltést sűrű erdőben kellett készíteni. Ezért emberi erőt és nagy tömegben töltött homokzsákot koncentráltak e helyen, mert száraz anyag a közelben nem volt. A folyamat azonban villámgyorsan fejlődött. Mielőtt a munkaerő és az anyag a helyszínre érkezett és a munkához hatásosan hozzáfoghattak volna, az árvíz elvitte az árvédelmi töltést, és a nyílás már az első napon kb. 100 m-re bővült. Idővel a nyílás mind nagyobb lett, de június 30-án megakadályozták a további bővülését azzal, hogy a nyílásvégeket kőhányással biztosították. Ekkor elérte a 700 m-t. Amikor a szakadásnál megszüntették az árvédelmi töltés további omlását, és helyreállították a víz beáramlásának és kiáramlásának egyen-