Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon - 2.1. Zettl Herbert: Az 1965. évi árvizek Ausztriában
112 Zettl Herbert időjárási kihatásokkal járó alacsony nyomású terület mindenekelőtt KeletTirolban és Felső-Karintiában szélsőséges csapadékokkal járt, amelyek több napos összege nagykiterjedésű területeken 200 mm nagyságrendű volt. Ezért azután az Isel, a Felső-Dráva, a Möll és a Gail vízgyűjtőterületein pusztító szélsőséges árvizek voltak, melyek a folyómedrekben közlekedési útvonalakban, településekben és művelt területeken nagy pusztításokat okoztak úgy, hogy meghaladták ugyanezen év többi eseményeinek hatásait is (7. ábra). A katasztrófa több emberéletet követelt áldozatul. Az Alpok főgerincének északi lejtőin, az Inn és a Salzach területén is, érezhető volt ez az esemény. A hónap végén a Dráva és Gail völgyében újabb rövid tartalmú árvíz keletkezett. összefoglalóan az 1965. évi katasztrofális árvizek főokául a normálist messze meghaladó rendkívül kiadós csapadékok tekinthetők, s emellett bizonyos árvízi jelenségek szempontjából az ebben az évben felhalmozódott különösen nagymennyiségű hó is jelentős volt a hegyvidékeken az olvadáskor. Ennek szemléltetésére megemlítjük, hogy pl. Ausztria keleti részén a csapadékösszeg a közepes év csapadék összegét számos helyen 1965. július végéig, és egyes helyeken már június végéig elérte, vagy meghaladta. Ki kell emelnünk az egyes osztrák vízgyűjtők árvizeinek különbözőségét, amelyekre részben — mindenekelőtt délen és keleten — a szélsőségesen nagy csúcsvízhozamok voltak a jellemzők, míg más helyeken — mint a Duna mentén is — a nagy vízhozamok rendkívüli tartóssága, és ezzel az igen nagy lefolyó vízmennyiség. Figyelemreméltó továbbá, hogv számos vízgyűjtőterületen több árhullám következett egymásután, amikor is a talaj víztározásának nagymérvű kikapcsolódása és a kezdeti magas vízállások maguk is már mérsékeltebb csapadékok mellett gyakran igen nagy vízhozamokat eredményeztek. így pl. a Rába vízgyűjtőterületén az állandóan visszatérő V/b-időjárási helyzetek miatt néhány hónap leforgása alatt hat jelentős árhullám volt. Az árvizek előfordulási valószínűsége tekintetében azt mondhatjuk, hogy az eddigi vizsgálatok szerint a csúcsvízhozamük a déli és keleti területeken nagy általánosságban 20—50 éves valószínűségű eseményként értékelhetők, szélső esetekben azonban elérték a 100 éves visszatérési valószínűségű események nagyságrendjét, sőt meg is haladták azt. A különösen nagy vízmennyiséget levezető dunai árvíz a maximális vízhozam tekintetében Wien szelvényében csupán egy 15 éves és Linz szelvényében közel 25 éves előfordulási valószínűségű eseménynek felel meg. Az előző fejtegetések során megkíséreltem, hogy az 1965. évben Ausztriában bekövetkezett nagyszámú árvizet rövid általános alakban leírjam. Remélem, hogy a viszonylag kevés számadat közlése ellenére, betekintést engedhettünk a magyarországi nagy dunai árvíz okaiba és kialakulásába. FELHASZNÁLT ANYAG 1. Zentralanstalt für Meteorologie und Geodynamik Wien havi áttekintő időjárás jelentései. 2. Osztrák szövetségi államok vízrajzi szolgálatainak jelentései és adatai.
