Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon - 2.1. Zettl Herbert: Az 1965. évi árvizek Ausztriában

Az árvizek Ausztriában 109 Ekkor azonban olyan körülmény lépett közbe, amely újólag élesebbé tette a helyzetet. Június második felében, mindenek előtt június 19-től kezdve, a hőmérséklet minden magassági fekvésben rohamosan emelkedett, úgyhogy a fagyhatár majdnem 4000 m tengerszint feletti magasságig emelkedett. Együttes hatásban az ismétlődő zivataros csapadékokkal az előző télről visszamaradt különösen nagy mennyiségű hótartalékok gyors olvadása következett be. Ennek következményeként 10—14 napig tartó árvizek keletkeztek mindenekelőtt az Inn folyó tiroli szakaszán és a Salzach folyó felső szakaszán, amikor is több mellékfolyón, továbbá az Inn folyó Innsbruck alatti völgyében nagykiterjedésű elárasztások és súlyos károk voltak. Az Inn folyónak ez a rendkívüli hóolvadásos árvize újból megemelte a Duna vízállását az osztrák szakaszon és a dunai árvíz végleges visszahúzódását messze júniusig késleltette. Az 1965. évi dunai árvíz értékelésénél Ausztriát illetőleg megállapítható, hogy a maximális árvízszintek távolról sem érték el az 1899. és 1954. évi árvizek tetőzéseit. Ebből a szempontból pl. a Wien szelvényében észlelt vízállás 1893 óta csak az 5. helyen van. A Duna árvízi vízállás idősorait szemlélve azonban szembeötlő az igen nagy árvízhozamok rendkívüli tartóssága és ezzel az árvízi jelenség rendkívül nagy összes vízmennyisége. Így pl. a Reichbrücke vízmércénél az 58 napig megszakítás nélkül tartó 530 cm-es, vagy azt meghaladó vízállás 1893 óta csúcsértéknek tekinthető <L. 2. ábra). Az igen magas vízállások rendkívüli tartóssága okozta elsősorban az osztrák Duna-szakaszon keletkezett károkat is. Ki kell emelnünk itt a töltések igénybevételét, és azt a körülményt, hogy a mellékfolyók számára hiányzott a befogadó, valamint ki kell emelnünk a szélsőségesen magas talaj vízállásokat. A Hofkirchen (Duna), Schärding (Inn), Linz (Duna) és Wien—Rechsbrücke (Duna) vízmérce állomások közölt vízállás idősorai világosan megmutatják az árvíz levonulásának imént leírt egyes fázisait (L. 2. ábra). Összehasonlítás céljából a Wien—

Reichsbrücke vízmércére időben eltolt ábrázoolás móddal feltüntettük az 1954. júliusi dunai árvíz levonulását is. Ebből közvetlenül felismerhető, hogy az akkori árvíz ugyan 1 m-nél valamivel magasabban tetőzött, mint az 1965. évi, ugyanakkor azonban a lefolyásra került összes vízmennyiség lényegesen kisebb volt. Megemlítendő még, hogy az árvízi jelenségek során a tavak is erősen megduzzadtak, mint pl. a Bodeni-tó, a Zeller See, a Hallstätter See és a Fertő-tó, és többnyire júniusban évtizedek óta nem észlelt maximális vízállásokat értek el. 3. A július—szeptemberi árvizek Ausztria déli és délkeleti részein Az a reményünk, hogy a júniusi dunai árvíz levonulásával befejeződtek, vagy legalább is tetőztek az 1965. évi ausztriai árvizek, sajnos nem teljesült. A rákövetkező hónapokban egész sor további rendkívüli árvízkatasztrófa volt, amelyek különösen a szövetségi állam területének déli