Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon - 2.1. Zettl Herbert: Az 1965. évi árvizek Ausztriában

Az árvizek Ausztriában 107 mételten nagykiterjedésű kiadós esőzések voltak, amelyek súlypontja május 10—11., 19—20. és 31. körül volt, és áprilishoz hasonlóan legtöbb helyen 15—25 csapadékos napot észleltek. A csapadékösszegek mindenütt ismét erősen a havi normális értékek felett voltak, Ausztria számos helyén a csapadék meghaladta a normális érték 200%-át, egyes pontokban még a 300 %-ot is. A magas hegységekben a csapadékok kb. 1500 m tengerszint feletti magasság felett, sok helyütt még hó alakjában maradtak és a nagyobb magasságban fekvő területeken a hótakaró további vastagodását idézték elő. A mélyebb fekvésű helyeken azonban már erősebben fellépett a hóolvadás. A leírt időjárási viszonyok következményeként a nagy területekre kiterjedő erős földcsuszamlásokon és hegy omlásokon kívül májusban további árvizek jelentkeztek, amikor is az árvizes területek súlypontja nyugati irányba tolódott el. így azután május 10. körül, továbbá május 16—21. között mindenek előtt a Salzach és Inn alsó fofyása mentén, az Enns, Traun és a Mura vízgyűjtőjében két árhullám követte egymást, amelyet a nyugatabbra fekvő Rajna vidéken is észleltek. Ezeknél az árvizeknél nem annyira a tetőzési pontok magassága volt a figyelemreméltó, mint inkább, különösen a második árhullám alkalmával, a magas vízállások hosszú tartama, ami a csapadék- és hóolvadás együttes hatására jött létre. így pl. az Envs mentén május 16. és 21. között a vízállások legtöbbnyire tartósan a több éves időszak közepes árvízszintje felett voltak. Ezek a nagykiterjedésű árhullámok kis időbeli eltolódással a Duna erős áradását eredményezték, amely Wien Reichsbrücke szelvényében (4. ábra) május 13-án 679 cm és május 22-én 695 cm vízállást ért el. 4. ábra. A Duna Wien—Reichsbrücke szelvényében Fig. 4. The Danube in the Wien—

Reichsbriieke gaging section Bild 4 Die Donau bei der Reichsbrücke in Wien