Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon

58 Body К.—Csorna J —Károlyi Z.—Szilágyi J. a Dunán április első napjaiban megkezdődött apadást. Az apadás Budapesten április 19-re 420 cm-es (50%), Mohácsnál április 21-re 590 cm-es (60%) mélypontot ért el. A völgyelést követő időszakban két csapadékos periódus alakult ki április 15—23-a és május 4—11-e között. A két időszak lefolyásra kerülő vízmennyiségét elsősorban a fagyhatár ingadozása szabta meg. Az április 15—23 közötti csapadékos periódus árhulláma, a harmadik árhullám, már 0,5 m-rel közelítette meg az első árhullám tetőzését. Májusban Európa felett a zónális áramlás volt uralkodó. Három, rövid ideig tartó anticiklonális időszaktól eltekintve a hónap viszonylag hideg és csapadékos volt. A május 4—11-e között hullott csapadék, továbbá ez időszakban 1500—2000 méterre felhúzódó fagyhatár indította el a negyedik árhullámot. Ez az árhullám Budapestnél 699 cm-rel (89%) tetőzött. Május 18—20-a között csapadékosra fordult az időjárás, a fagyhatán 3000 méter fölé emelkedett, és a meleg esők hatására az Alpok magasabb vidékén a tél és tavasz folyamán felhalmozódott hótakaró vízkészlete lefolyt. Az így kialakult ötödik árhullám tovább növelte a Duna mederteltségét. Ennek az árhullámnak tetőző vízállásai a következők voltak: Regensburg 469 cm (70%), Bécs 694 cm (84%), Budapest 733 cm (91%) és Mohács 890 cm (96%). Az árhullám tetőzése Mohácsnál már csak 34 cm-rel maradt alatta az 1954. évi jégmentes árvíz tetőzésének. A május végére kialakult árhullámmal megszűnt a hóolvadásből és esőzésből kialakuló árhullám veszélye. Az árvíz további alakulásánál már csak az egyes csapadékos periódusokból származó vízmennyiséget kellett figyelembe venni. Természetesen a vízjárás alakulásában jelentős szerep jutott a május végére kialakult állapotnak, a szokatlanul telt mederben a Dráva, Száva és a Tisza folyókon kialakult árhullámok hatására lelassult vízemésztésnek, a talaj igen kis vízbefogadó képességének stb. Az időjárás alakulása a következőkben igen kedvezőtlen volt. Május végén és június első felében három csapadékos periódus alatt mintegy 200 vízmilliméter eső hullott a Dunának Bratiszlaváig (Pozsonyig) terjedő vízgyűjtőjére. A Bratiszlava (Pozsony) alatti Duna-szakasz teltségét tovább növelték a betorkolló mellékfolyók árvízi hozamai. Az egyes csapadékos periódusok árhullámai a Duna osztrák szakaszán még elkülönülve jelentkeztek. A magyar szakaszon ezek az árhullámok már egymásra futottak és csak a folyamatos áradásban bekövetkező kisebb törésekből voltak felismerhetők. A hatodik árhullámot Budapestnél június 1-én 630 cm-es (88%), Mohácsnál június 4-én 844 cm-es (90%) völgyelő vízállások előzték meg. Május 20-a után átmeneti lehűlés volt, majd 27—31-e között csapadékos periódus következett.