Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965
2. Az 1965. évi árvíz és árvízvédelem a Magyarországhoz csatlakozó Dunaszakaszokon
52 Body К.— Csorn a J —Károlyi Z.—Szilágyi J. 1 AZ ÁRVÍZ METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI 1. Altalános hidrometeorológiai jellemzés Az 1965. évi árvíz kialakulását az időjárási viszonyok kedvezőtlen összetalálkozása okozta. A Duna vízgyűjtőjén 1964. őszén tetemes csapadékhiány mutatkozott. Némileg csökkentették ezt a hiányt az októberben és novemberben kialakult csapadékos periódusok. Ezeknek az októberi és novemberi esőknek hatására a Dunán már novemberben szokatlanul magas árhullám vonult le. A meder kiürülése december első napjaiban beállt hideg időjárással kezdődött. A fagyhatár átmenetileg még elérte a 2000 m-t, de a szabad légkörben általában fagypont alatti hőmérsékletek uralkodtak. A hónap végére a Duna vízgyűjtőjének legnagyobb részét összefüggő hótakaró borította. A hideg időjárás hatásaként a felszíni lefolyás megszűnt és december végére* már igen alacsony — 20% körüli — vízállások alakultak ki. A Duna bratiszlavai (pozsonyi) szelvény feletti vízgyűjtőjén a csapadék és hőmérsékleti viszonyok naponkénti alakulását, valamint a főbb vízmércék vízállás idősorait az 1. ábrán kísérhetjük figyelemmel. Az I. táblázaton a Duna vízgyűjtőire, ezekből képezett súlyozott átlagokkal együttesen a bratiszlavai (pozsonyi) vízgyűjtőre megadjuk a havi csapadékösszegeket és a sok évi átlaghoz viszonyított százalékos értékeket. Ezekre a későbbiekben fogunk hivatkozni. Januárban a ciklonális helyzetek túlsúlyának következtében az átlagosnál enyhébb időjárás volt csapadékos szakaszokkal. Az enyhe idő ellenére a vízgyűjtő magasabb szintjeiben csak rövid időszakokra engedett fel a fagy. Ennek következtében a hónap végére a hó vastagság már megközelítette az évi maximumok 'átlagát (2/a. ábra, II. táblázat). Februárban igen tartós magassági anticiklon alakult ki, Biskáya és Izland között lezárva a nyugati beáramlás útját. Ennek következtében Közép-Európában a hideg levegő került uralomra. A havi középhőmérsékletek 3—5 fokkal maradtak a sok évi átlag alatt, az olvadásos időszakok teljesen hiányoztak. A havi csapadékösszegek az alsó területeken az átlagértékek alatt maradtak, a hóvastagság azonban az Alpok vidékén főleg a magasabb részeken szélső értékeket ért el. Február végére a hótakaró az évi maximumok átlagát mintegy fél méterrel haladta meg (2/b. ábra). Március hónaD első napjainak még mindig hideg időjárását ciklonális periódus váltotta fel. A csapadék hatására — főleg az 1000 m feletti szintekben — tovább folytatódott a hó felhalmozódása (21c. ábra). Néhány erősen csapadékos nap után száraz és hideg anticiklonális idő alakult ki Európa nagy része felett. Az anticiklon, a Duna-medence nyugati felén létr°iött délies, meleg áramlás, valamint a fokozódó besugárzás. együttes hatására kezdődött meg a télvégi felmelegedés. Ezt
