Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Csermák Béla: Hidrológiai adatgyűjtés-adatfeldolgozás a vízkészletgazdálkodás igényeire tekintettel

52 Csermák Béla ennek megfelelően az alapvető célkitűzés az volt, hogy a vízrajzi állomás folyamatos és homogén vízhozamidősort szolgáltasson. Arra törekedtünk, hogy az állomás a vízállásészlelés és a vízhozammérés (illetve vízhozamgörbe-szerkesztés, majd vízhozam-nyilvántartás) követelményeinek megfeleljen, vagyis a mérce sérülések ellen védett, jól megközelíthető, könnyen leolvasható és a kellő vízjátékot felölelő, míg a szelvény állandósult, árvízszintig zárt és zavaró hatásoktól (főleg visszaduzzasztástól) mentes legyen. Folyóinkon hasonlóképpen kialakult a oízhozammérés jól bevált módszere is. Ezeken ugyanis forgóműves sebességmérővel egy vagy több havonta megismétlődő vízhozammérések alapján megfelelő módon megállapítható a vízhozamgörbe és annak változása. c) A hidrológiai adatgyűjtés tapasztalatai A nagyarányú fejlesztés első néhány évében begyűjtött anyag értékelése megmutatta, bogy a kisvízfolyások természetes szelvényei és a havonként végzett vízhozammérések csak elvétve felelnek meg a fenti kívánalmaknak. A legnagyobb nehézséget a mederváltozás okozta. És, mivel a kisvízfolyások medre általában minden árhullám levonulásával megváltozik, sőt lényeges módosulást szenvedhet az állomás környezetében történt beavatkozások (pl. szemét, törmelék bedobálása stb.) folytán is, a meder mozgását és ennek a hozamgörbére gyakorolt hatását a gyakorlatilag legsűrűbb hálózatszerűén végzett vízhozamméréssel sem lehet rendszerint nyomon követni. Ahol tehát a természetes meder nem biztosítja a Q = f(H) görbe meglehetős állandóságát, ott gondoskodni kell a kisvízfolyás medrének (egy nyilvántartási mederszakasznak vagy egy nyilvántartási mérőszelvénynek) a kiépítéséről, illetve más célból épített műtárgynak vízhozamnyilvántartásra való felhasználásáról. Magyarországon ma már több mint 30 kiépített vízhozam-nyilvántartási (kontrol) szelvény van. A legelterjedtebb típus a trapézszelvényű Venturicsatorna, a Parshall rendszerű Venturi-csatorna, a Thomson-bukó, a szélesküszöbű bukógát és a mérőszelvény stabilitását biztosító kiépített (burkolattal ellátott) mérőszakasz. Ezek mindegyike rajzoló mércével van felszerelve. A mérőműtárgyak segítségével a meder változásának és benőttségének, továbbá a sebességmérő műszerrel való meghatározás nehézségeinek zöme kiküszöbölhető. A vízhozamgörbe kis számú hitelesítő méréssel (sőt — tájékoztató jelleggel — mérés nélkül, hidraulikai számítással is) meghatározható, állandósága tartósan biztosítottnak tekinthető. 2. A lefolvási viszonyokat módosító mesterséges beavatkozások számbavétele a) Általános áttekintés Az 1. fejezetben lényegileg azzal foglalkoztunk : mit tettünk annak érdekében, hogy a vízrajzi állomások szelvényében levonuló vízhozamokról folyamatos nyilvántartást vezethessünk. A vízkészletgazdálkodás szempontjából ez a tevékenység szükséges, de távolról sem elégséges, különösen a kisvízfolyások esetében. Főleg ezeknél történhet ugyanis rövid, vagy viszonylag rövid időn belül olyan