Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

1 48 Orlóczi — Szászhelyi — Kienitz — Ballá — Szük — Karcagi olyan tározásnak, amely a belvízművek fejlesztési igényét csökkenti. A fagyott talajra hullott csapadék elvezetése, valamint a tenyészidőben szükséges elvezetés igénye mindenképpen megkívánja a fejlesztést, mind a csatornahálózat, mind a szivattyúkapacitás vonatkozásában. A mezőgazdaságnak be kell rendezkednie arra, hogy a belvízvédekezés a táblán belül kezdődik és a víz útját a legközelebbi belvíz­csatornáig, adott esetben a gazdaság határáig biztosítani kell. A táblán belüli védekezés lehetőségét pl. azzal is biztosíthatjuk, hogy az őszi talajmunka, vagy vetés befejezésével a tábla mély vonulatait barázdával össze­kötjük. Másrészt gondot kell fordítani arra is, hogy a lehetőség szerint ne a lejtő irányban végezzük a szántást. A lejtőre merőlegesen kialakított barázdák meg­akadályozzák, legalább is csökkentik a táblán belül a felszíni vizek összefutását. A vízvezető barázdákkal a tábla szélére vezetett víz továbbvezetéséről a gazdaság útmenti árkainak a kiépítésével, meglevő árkok karbahelyezésével, az esetleges áttöltések kitakarításával, hófúvások eltávolításával kell gondoskodni. Biztosítani kell ezeknek az árkoknak a bekötését a közeli befogadóba. Ilyenek hiányában víz­gazdálkodási társulatok segítségét idejében kell kérni. Vízgazdálkodási társulataink kapcsolata a területükön csupán belvízzel érde­kelt gazdaságokkal nem mindig kifogástalan. Ennek egyik oka, hogy azok a gaz­daságok, amelyek nem öntöznek, csak a belvízjárás idején és csak akkor keresik a társulatot, amikor az elöntést már meg kell szüntetni. Az állami gazdaságok €gy része már megindította az üzemen belüli belvízrendezést, tervezési és kivite­lezési vonatkozásban egyaránt. Ezt a feladatot a termelőszövetkezeteknek is meg kell oldani. A belvízkár megelőzésének, illetve csökkentésének feltétele az elvezetési lehe­tőségek megteremtése. Sokszor a béralap nem engedi a legszükségesebbnek ítélt árokásás, barázdahúzás végrehajtását sem. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a legjobban veszélyeztetett területek, táblán belüli foltok vízelvezetését ősszel, szárazban sokkal olcsóbban elő lehet készíteni, mint amikor elöntés alatt álló területekről kell a vizet mindenáron elvezetni. HARMATI ISTVÁN (Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet): A Délal/öldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetnek népes osztálya foglalkozik a belvízzel legjobban és leggyakrabban sújtott szikes és réti talajok javításának és hasznosításának a kutatásával. Köztudomású, hogy ezek a rossz tulajdonságokkal rendelkező talajok Magyar­ország mélyfekvésű területein éppen a kedvezőtlen hidrológiai viszonyok követ­keztében alakultak ki. A rossz — különösen szikesekre jellemző — vízgazdálkodási sajátságaik miatt, a csapadék igen hamar összegyülemlik, vízállásokat okoz, mely a növényzetet károsítja, vagy kipusztítja, az elvégzendő agrotechnikai művele­teket hátráltatja, vagy lehetetlenné teszi, s végül a talaj termékenységét rontja. Mivel e talajok Magyarország területének 1/3-át teszik ki, így ezek vízrendezését és megfelelő hasznosítását mezőgazdaságunk egyik nagyon fontos kérdésének kell tekinteni. A Duna—Tisza közén: kb. 160 ezer kh szikes talaj, 643 ezer kh réti talaj, és 8 ezer kh láptalaj van, összesen: 811 ezer kh, melyek végleges és megfelelőnek mondható vízrendezésére nagy szükség van.

Next

/
Thumbnails
Contents