Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 45 Л terület fejlett mezőgazdasági üzemeiben, mint például a hidasháti ÁG-ban 1,9 km/km

2, a vizesfási ÁG-ban 3,3 km/km

2 a fajlagos csatornasűrűség, máshol azonban csak 0,75 km/km

2. Látható tehát, hogy a vízrendezésre többet fordító gazdaságok színvonalának eléréséig még sok a tennivaló. Л csatornahálózat végleges sűrítése — amelynek gazdasági és gazdálkodási nehézségei is vannak -— mellett jelentős eredmény érhető el ideiglenes árkokkal. A mai gépesítés lehetőséget ad arra, hogy a mély területektől a legközelebbi belvízcsatornáig ideiglenes árkot húzzunk, akár csatomanyitó ekével, akár szétszántással. Ezt a munkát az őszi vetések után végezve kis költséggel sok ezer holdat mentesíthetünk. Ezek a kis árkok a talajművelés során minden további nélkül beszáríthatok, így a művelést nem akadályozzák. Különösen nagy jelentősége van az ilyen hevenyészett árkoknak nyári belvizek alkalmával, amikor tudvalevően 2—3 napos elöntés is súlyos kárt okoz. Az egyes nagyüzemi táblákon belüli szívóágak megakadályozzák a pangó vizek keletkezését és a talaj túlzott átázását. Említésre méltó, hogy most, amikor minden talpalatnyi területet törvénnyel védünk, csak Békés megyében több, mint 20 0C0 kh termőföld maradt vetetlen a túltelített talaj megművelhetetlensége miatt. Komoly hagyományai vannak a legelő övgátalásoknak. Békés megyében kb. 100 000 kh legelő van, amiből a régi társulatok idejében kb. 5000 k. holdat övgátoltak. Ezek az idők folyamán teljesen tönkrementek és ma senki nem törődik velük. Az övgátaknak a helyreállítása nemcsak belvízvédelmi, de vízhasznosítási szempontból is nagy jelentőségű volna. Szeretnék rámutatni a belvízkárok értékelésében tapasztalható eltérésekre. A vízügyi szervek a felszínen látható belvízelöntéssel számolnak, ezzel szemben a tanácsok belvízsújtottnak minősítik mindazokat a területeket, ahol a növényzet a talaj túltelítettsége miatt kárt szenved. Példa erre a folyó évi július hónapban végzett kárbecslés. À vízügyi igazgatóság a júniusi 5288 holdnyi elöntésből 1586 kh területen állapított meg vetéskárt 3 100 000,— Ft összegben, ezzel szemben a községi tanácsok hivatalos kárbecslése ugyanarra az időszakra 19 650 kh területen 63 097 000,— Ft belvízkárt mutatott ki. Szükséges volna kidolgozni a kármegállapítás egységes szempontjait, hogy ezek a néha érthetetlennek látszó eltérések megszűnjenek. HARTYÁNYI LÁSZLÓ (Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet): A feladat nagyságának és a megbeszélés jelentőségének érzékeltetése céljából indokolt megemlíteni, hogy öntözésünk területi fejlesztésének felső határa, a tervek szerint 2 millió kat. hold. A belvízkérdés pedig mintegy 4 millió kat. hold. legnagyobbrészt szántóföldi területet érint. A mezőgazdaságban a belvízkár évről évre jelentkezik, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. A régi tulajdoni viszonyok mellett, ha erre lehetőség volt, a gazda a saját elöntött földjéről a vizet ráeresztette a szomszédjáéra. Ma a szomszédos tábla is „saját" és a vizet csakis a csatornába lehet eltávclílani. Sajnos, a gazdaságok belvízrendezése — amint ezt magunk is tapasztaljuk — többnyire abban meriil ki, hogy esetleg átvágják a depóniát, de arról már nem gondoskodnak, hogy a tábla mély részéről a vizet a belvízcsatornába vezessék.