Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

568 Starosolszky Ö.: Újabb völgyzárógátak Afrikában rétegeket tömörítik. A támasztó test részére kvarcit és agyagpala követ használtak. A szállítást billenő platós teherautók kotrórakodással bonyolították le. Az anyagot 1 m vastagságú rétegekben építették be 3,5 tonna súlyú hengertömörítéssel és egyidejű vízsugárral. Általában kétszer annyi vízmennyiséget használtak fel, mint a beépített kőtömeg. A szűrőrétegek folyami homokból és összetört kvarcitból állnak. Az építési helyen a medret mintegy 20 m vastag homokréteg borította, amelyet el kellett távolítani. Hogy az építési munkateret csökkentsék, az ideiglenes zárógátakat a végleges építményben gátlábnak képezik ki. Ennek ellenére 1 millió m

3 homokot kellett eltávolítani két úszókotró segítségével, amelyek 150 m

3/óra teljesítménnyel dolgoztak. Egyidejűleg egy 9,2 m átmérőjű és 300 m hosszú megkerülő alagutat kellett építeni a víz elvezetésére. Az építés ideje alatt az 1962-ben beépített kőanyagból az árvíz mintegy 25 000 m

3-t sodort el. 1963-ban kezdték el a munkatér víztelenítését 320 m

3/perc teljesítményű szivattyú kapacitással, azonban az elzáró gátak mesterséges kolmatálása révén a szivattyúzott vízhozam 66 m

3/percet a legnagyobb vízszin különbség esetén sem haladta meg. A vízerőtelepet jobboldalon 2,8 millió m

3 sziklaanyag kitermelésével létesített öblözetben helyezték el, a turbinákhoz 7,3 m átmérőjű nyomócső szállítja a vizet. A 6 db függőieges tengelyű Francis turbina egyenkénti teljesítménye a 21 m széles blokkokban 128 MW. Áz Akosombó gátat 1965-ben adták át rendeltetésének. Aljamé gát Az Agamé völggzárógátat Elefántcsontparton 1956 és 1959 között 4 francia vállalat építette a Bia folyón, mintegy 140 km-re kelet-északkeletre az Abidjantó 1. A Ghanaban eredő, általában déli irányban folyó vízfolyáson mintegy 40 km-re a torkolata fölött kvarcit sziklában találtak egy elzárásra alkalmas szűkületet. A völgyzárógát középső része összesen 250 m hosszú 28 blokkra osztott, 10 m koronaszélességű pilléres betongát. A vízerőműjének két Francis turbinája 9,6 MW teljesítményű. Árapasztója 3 részes 8 X 8 m szektorgát és 2 fenékürítő. Az építkezést 2 részletben hajtották végre. A folyó közepén először egy elválasztó pillért építettek, majd előbb a jobboldali munkateret egy felvízi és egy alvízi elzáró gáttal zárták körül. Ebben készült el a jobboldali rész az erőteleppel. Második lépésben a folyó vízét az árapasztókon keresztül eresztették le és a bal oldali ideiglenes elzárás védelme alatt készült el a gát másik része a fenékürítőkkel. Ezután az elzáró gátak eltávolítása után a vizet a fenékkiürítőkön bocsátották le és elkészítették az árapasztók elzáró gátjait. Az építkezés betonellátását egy forgó toronydaru biztosította, amely a gát alvízfelöli oldalán munkahídon járt. A híd biztosította a szállítást is. Bin-el-Quidane gát 1951 — 1954 között épült Marokkóban a Qued El Abid folyón a középső Atlasz hegységben a Bin El Quidane-gát. A völgyzárógáthoz 10,57 km hosszú nyomótáró csatlakozik, a gát alatt épített erőművel és egy kiegyenlítő medencével, továbbá a nyomótáró végén létesített Afourer nevű második vízerőteleppel. A gát 132 ш magas íves gát, 173 m koronasugárral kb. 103 fokos központi szöggel. A jobb oldali szárnyban helyezték el a két árapasztót, amelyeket 11,6 m széles és 10,6 m magas szegmens gáttábla zár el. A túlfolyó egy síugrósánc sugárvetőben végződik. Az építkezéshez a közelben létesített kőbányában a kirobbantott anyagot kanalaskotrókkal teherkocsiba rakták és egy kőtörőbe szállították. Az adalékanyagot 188 mm szemnagyságig osztályozták, a betonhoz köbméterenként 240 kg cementet és 130 ) vizet adagoltak és így 28 napi szilárdságként 250 kg/cm

2-t értek el. Cheffia gát 1960 —63-ban Algériában épített Cheffia gát Bone várostól délkeletre fekszik és a Buo-Namoussa folyót öntözési célokra hasznosítja. A viszonylagosan szűk völgyben harmadkori lerakódások voltak találhatók. A gát szigetelő maggal készített földmű. A támasztó test alluviális kavics, amelyet a völgyzárógát helyén találtak. A szigetelő mag fenéken 35 m, a koronán 5 m vastag. Homokos agyagból készült, amelyet mintegy 300 m-re a munkahelytől találtak. Az építés alatti árvíz levezetésére szolgáló megkerülő alagutakat az építés befejeztével elzárták. A bal oldalon a völgy fenéken 11,7 m átmérőjű vízkivételi toronnyal egybeépített csőáteresz szolgál az árvizek lebocsátá-