Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Ismertetések 565 Meg kell említenünk, hogy a vizsgált élesszélű test ellenállási tényezője a Reynolds-számtól lényegében független volt. A mérések segítségével összefüggéseket állapítottak meg az ellenállási tényező és bemerülési viszony, valamint a vontatási sebesség között. (Bemerülési viszonyon a test felső része vízszinttől mért távolsága és a testmagasság viszonyát értjük.) A görbéket tekintve feltűnik, hogy csak a nagyobb merülési mélységeknél folytonos lefolyásúak. A kisebb merülési viszonyoknál a görbén ugrás van és egy helyen az ellenállás ugrásszerűen kisebb. Ezek az ugrásszerű változások a nagyobb sebességeknél adódtak (6. ábra). A tanulmány bemutatja a különböző mélységbe merített és változó sebességgel mozgatott testek körül kialakuló áramlási viszonyokat. Megállapítja, hogy Fr 3 esetén a test előtt egy orrhullám keletkezik, Fr > 5 esetén ez megszűnik, de a test homlokélénél az áramlás leválik és rohanó sugár alakjában a testet megkerüli. Az ellenállás ugrásszerű változásának gyakran ez az oka ebben a tartományban. A kísérlet során megvizsgálták az ellenállási tényező csökkentésének lehetőségeit. A testet különböző méretű és elhelyezkedésű csillapítólemezekkel egészítették к i. Ezzel sikerült elérni az ellenállási tényező bizonyos mértékű csökkenését (7. ábra,. ÚJABB VÖLGYZÁRÓGÁTAK AFRIKÁBAN Ismerteti: STAROSOLSZKY ÖDÖN Jurecka, IV.: Neuere Tclsperenn in Afrika. Die Wasserwirtschaft, 19G6/3 és 1966/4. Az utóbbi két évtizedben Európán és Észak-Amerikán kívül elsősorban a fejlődésben levő országokban épültek jelentős számban nagyobb völgyzárógátak. Céljuk egyenkint, vagy együttesen az öntözés, vízerőhasznosítás, vagy árvízvédelem. Jelen ismertetésben néhány kiválasztott nagyméretű afrikai vötyyzárógát építéséről kívánunk beszámolni. Mint a későbbiekből kitűnik, az Afrikában épített völgyzárógátak mintegy egyenlő arányban kőszórásgátak és betongátak. A két építési megoldás között a választást a geológiai és topográfiai viszonyok határozzák meg. A betongáták esetében az európai gyakorlattal szemben a pilléres gátfalak terjedtek el. A második világháború óta Afrikában számos — az európai viszonyokhoz mérten igen nagy és világméretekben is nagy — völgyzárógát épült. Létesítésüket többnyire nemzetközi összefogásból, különböző segélyprogramok révén fedezték. A kissé részletesebben ismertetett 9 völgyzárógát, illetve völgyzárógátas vízerőmű helyét Afrika térképén az 1. ábra, míg a műtárgyak fő adatait az I. táblázat mutatja. Az iparosítás jelenlegi helyzetében a gátak mellé épített vízerőművek kiépítettségi foka alacsony, mivel energiafelhasználó napjainkban még kevés van. Az említett létesítmények közül említésre méltó az Akosombó gát Ghanában, az Asszuáni nagy gát Egyiptomban, Ayamé Elefántcsontparton, a Bin Él Quidane Marokkóban, Cheffia Algériában, a Kariba Rodéziában, Kashm El Ghirba Szudánban, 8» 1. ábra. Ujabb nagy völgyzárógátak Afrikában