Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Az iráni vízgazdálkodás 557. 8. ábra. Pozitív artézi kút tönkremenetele 5 képben (a: 4 nappal korábban, b: 9 ó 30', c: 9 ó 50', d: 10 ó 10', e: 10 ó 20'). A képek alatt a mélyben feltételezett jelenségeket is feltüntettük környéki karizek biztosították 1930-ig. Észak-Afrikától az arab területeken át egé­szen Észak-Kelet Kínáig húzódik az a száraz csapadékszegény terület, melyen álta­lában csak öntözéssel lehetséges a mezőgazdasági termesztés. Mintegy 75 millió em­bert érint ez, különösen Egyiptomban, Irakban, Kelet-Pakisztánban. A karizekkel elérték Iránban azt, hogy az Elburz és a Zagrosz hegységekben lehulló bőséges csa­padék egy részét a csapadékszegény termőterületen is hasznosítani lehet. A kariz 5 tulajdonképpen kisesésű földalatti csatorna, gyakorlatilag szinte víz­szintes (0,1 — 1%), mely a felszínalatti, elsősorban a hegyek lábainál levő vizet össze­gyűjti és bizonyos ponton a felszínre vezeti. A felszínnel (kb. 50 m-ként) függőleges nyílásokkal érintkezik (9. ábra) ez biztosítja a levegőzést és az építő, fenntartó mun­kások részére a megvilágítást és a munkafolyamat lehetőségét. E nyílások kilorkolá­sai repülőgépről bombatölcsér-sorozatnak látszanak, mélységük 1—2 m-től 300 m-ig változik. A földalatti csatornából gyakorlatilag nincs párolgási veszteség és külső 30 C°-os hőmérséklet mellett is 15 — 20 C° közötti marad benne a hőmérséklet. A kemény munkát végző karizépítő munkások, a ,,moghani"-k szakmunkájukat nemzetségről-nemzetségre öröklik. Az építés sorrendje: először a szomszédos aknákat építik meg, majd összekötik azokat. Az építés csodálatos technikai kivitelére jellemző, hogy az esések egyenletesek, a méretek, irányok kitűzése rendkívül pontos. A legfelső kút az ún. „anyakút". Először a „száraz" szakaszt építik meg és haladnak felfelé. Ez a szakasz azután alkalmas arra is, hogy a munkát akadályozó vizet eltávolítsa. A szellőzőnyílások 0,40 — 0,80 m, a földalatti karizek 0,60 —1,00 m átmérőjűek. Utób­biak bélelésére követ, kőanyagot, újabban betont alkalmaznak. 5 Ez perzsa szó, arabul qanál, Ománban kdei-nek Marokkóban knottaranak vagy relharasnak hívják, az arab területen még foggaranak is az arab „fogra" szóból, mely egymással összekötött kutakat jelent. Más irodalom szerint a kariz indoeurópai, a qanátot sémi eredetű szónak tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents