Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Az iráni vízgazdálkodás 547 Az öntözésfejlesztés fő vizsgált szempontjai: a) A talaj tulajdonságai mezőgazdasági szempontból b) Meglevő és várható piaclehetőségek c) Vízellátási lehetőségek Irán talajtani térképezése folyik. Az első térképet a fontosabb területekre Dr. Dewan indiai FAO szakértő készítette. Piaclehetőségeket a jó utak segítenék. Vízellátásban előnyben részesítik a gravitációs lehetőségeket. Vita folyik arról is, hogy a tározások vagy a felszínalatti vizek kitermelése kutakkal, karizekkel gazdaságosabb-e. A karizeknek nagy szerepe van a vízszolgáltatásban. így pl. Iszfahán megye négy járásában, az egyik vizsgált évben karizból 13,796 m

3/s, forrásból és kútból 4,372 m

3/s, vízfolyásból 30,8 m

3/s vízhozamot hasznosítottak. A különböző víztermelő forrásokból ellátott öntözött területeken a ha-onkénti vízfelhasználás nem nagy eltérést mutat, 0,95—1,30 l/s, ha között változik. A folyó vízének elosztására óra-(napi) rendet készítenek kb. 11 — 18 napos fordulókkal, szükség szerint. Meghatározott időben lehet öntözni, a többi területen ezalatt nem használhatják a vizet. A folyók legnagyobb vízhozama április —májusban várható Az „esős" időszak novembertől áprilisig tart, a vegetációs időszak októbertől szeptemberig. Az öntözési normákra — már az arányok figyelembevételére is — az I. táblázat ad tájékoztatást (Iszfahan melleti két terület) egy átlagos időjárásúnak mondható öntözési idényben. Az említett területen a terméshozam 1960-ban árpából és zabból 14—15 q/ha, gyapotból 12 q/ha, rizsből 25 — 29 q/ha volt. A legtöbb helyen egyszerű árasztásos öntözési módszert alkalmaznak (1. ábra). A területet igen gondosan előkészítik az öntözésre. Üjabban az esőztető berendezéseket is alkalmazzák, sőt a hordozható berendezés mellett megjelent a részben beépített csővezetékes berendezés is. Az öntözött terület meghaladja a 2,5 millió ha-t. A víz Iránban „élet". Az öntözések még nem eléggé belterjesek. A rendelkezésre álló vízzel legtöbb helyen iparkodnak kétszeres területet is vízhez juttatni. Az átlagtermés ezért alacsonyabb a várhatónál. 7. táblázat Öntözési normák Iránlmn (m

3/ha) Növény Hónapok Növény IV. v. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. gabona (őszi búza és zab) 1100 2800 2200 — — 700 700 7500 mák 1000 1000 — — — 1550 450 4000 borsófélék 900 2200 2700 — — 5800 rizs 2800 5600 15000 17000 11700 — — 52100 gyapot 1650 1125 2050 2250 1825 8900 herefélék 2675 5000 5000 — 3000 15675 köles és hajdina 1250 2800 3000 3600 9650 pisum 2000 — 4000 3000 9000 s. dinnye, görögdinnye 1850 4000 4500 2550 25 £0 2900 18350 hagyma 2500 40Г0 3600 3600 3400 3300 20450 gyümölcsös 1850 3400 4250 5500 6500 5000 3000 1500 30950 burgonya 2100 900 2700 2700 8400 egyéb zöldségfélék 2000 2000 4000 4000 4000 4000 Í000 23000 7 Vízügyi Közlemények