Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 41 esetben a védelemvezető helyébe megfelelő szakképzettségű műszaki irányítót kell kirendelni az igazgatóság szervezetéből. Ez utóbbi gyakorlatilag azt jelenti, hogy a védelem irányítását a vízügyi igazgatóság veszi át, mivel a műszaki irá­nyítónak — a vonatkozó rendeletek értelmében •— a védekezéssel kapcsolatban csak a vízügyi igazgató adhat utasítást. A vízügyi szervezet közcélú csatornáival és műveivel gondoskodik a belvizek fogadásáról és továbbvezetéséről, a tanácsok saját szervezetükkel ellátják a lakott területek belsőségeinek védelmét, a mezőgazdasági területen pedig az állami gaz­daságok és termelőszövetkezetek feladata a vízkárelhárítás. Ezért a mezőgazdasági nagyüzemekben is szükséges a védelem megszervezése. Indokolt, hogy a gazdaságok dolgozóikból egy felelős vezető irányításával munkacsapatokat alakítsanak ki. Az üzem feladata gondoskodni a vízeregető barázdák kialakításáról, az üzem keze­lésében levő csatornák kitisztogatásáról, illetve a vízvisszatartáshoz szükséges kisebb munkálatok elvégzéséről. A vízügyi igazgatóságok az ár- és belvízvédekezési feladatok ellátására álta­lában rendelkeznek a megfelelő mennyiségű anyaggal és felszereléssel. A helyi vízkárelhárítási feladatok ellátásához hasonlóképpen rendelkezni kell védelmi anya­gokkal és felszerelésekkel. Ha az igények a rendelkezésre álló készleteket meghalad­ják, úgy elsősorban a helyi vízkárelhárítás anyagellátását szolgáló központi szer­tárakhoz kell fordulni. Amennyiben a vízügyi igazgatóságok védelmi tevékeny­sége lehetővé teszi, a helyi védekezéshez igazgatósági anyagot is átadhatnak a véde­kező szerv részére. Az igazgatóságok esetenként bérszivattyúzás, vagy bérbeadás formájában megfelelő szivattyúkapacitást is biztosíthatnak a helyi vízkárelhárítás számára. Az árvédekezéshez hasonlóan a belvízvédekezés során is a tanácsok feladata a kiépített rendszerek védelméhez szükséges közerő kiállítása, a kiürítés és mentés, egészségügyi ellátás, élet- és vagyonbiztonság, valamint a közrend biztosítása érde­kében szükséges intézkedések megtétele. Az állami védekezés költségeit az Országos Vízügyi Eőigazgatóság részére esetenként biztosított védekezési hitel fedezi. A községi vízügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó helyi vízkárelhá­rítási feladatok költségeit a tanácsi póthitelgazdálkodás szabályai szerint a Tanács Végrehajtóbizottsága biztosítja. Szintén póthitelből fedezi a VB. a saját szerve­zettel védekező városok árvíz- és belvízvédekezési, valamint az árvíz- és belvíz­védekezés és helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladatainak költségeit. A védelmi szervezetet áttekintve lényegében azt lehet megállapítani, hogy a belvízveszély esetén minden szerv és szervezet azokon a területeken és azokkal a szemé­lyekkel védekezik, ahol és akikkel a védekezésen kívüli időszakban tevékenységét folytatja. A sikeres belvízvédekezés feltétele a védekezést megelőző időszakban, jóelőre megszervezett védelmi szervezet, amely biztosítja a védekezés előtt és közben a szoros kapcsolatot mindazok között, akik a belvízvédekezésben érdekeltek.

Next

/
Thumbnails
Contents