Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 39 költségek fedezésére középlejáratú hitelt igényelhetnek. (3004/6/1963. számú Kormányhatározat a termelőszövetkezetek 1964. évi állami támogatásának rendszeréről.) Л helyi vízrendezési létesítmények és művek beruházási költségeit, valamint az ezek megvalósításához a község által fizetendő költséghányadot a tanácsi terv keretében kell biztosítani. Régebbi vélemény az volt, hogy a vízrendezési tevékenység fő célja a vizek mielőbbi és minél nagyobb mértékű elvezetése. Ezzel szemben az előző előadásokból is kitűnően, a létesítményeket a komplex vízgazdálkodás elveinek figyelembevételével kell megvalósítani. Szükséges ezért a vízkincs tervszerű felhasználásával foglalkozni, ami annyit jelent, hogy a mértéken felül jelentkező vizek eltávolítása mellett a hasznosítás lehetőségére, a talajban történő tarozás szempontjaira, a létesítmények megvalósításánál az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni. Abban az esetben, ha a meglevő berendezések és a belvízrendezés komplex eszközeinek alkalmazása nem állnak olyan szinten, hogy a vizek többségét vissza tudják tartani, illetve hasznosan tárolni, és károkat okozó víztömegek is keletkeznek, szükséges a szervezett belvízlevezetési tevékenység végrehajtása. A belvíz elvezetésével és visszatartásával, tehát a belvízvédekezési feladatok végrehajtásával a vízügyi igazgatóságokon kívül tanácsok és a mezőgazdasági üzemek foglalkoznak. A kiépített védvonalakon, a kiépített belvízrendszerekben a védelmi tevékenységet a vízügyi igazgatóság látja el állami feladatként. Az igazgatóság belvízvédelmi szervezete központi szolgálatra és külső szolgálatra oszlik. Egy-egy vízügyi igazgatóság egész működési területe belvízvédelmi szakaszokra van osztva, melyek egy vagy több belvízrendszert és öblözetet foglalnak magukban. A belvízvédelmi szakaszok élén áll a felelős védelemvezető, akihez közvetlenül tartoznak helyettesei, és a csatornaőrök segédőreikkel. Az igazgatóság belvízvédelmi külső szolgálatának feladata, hogy a kiépített belvízcsatornákban olyan vízszintet tartson, mely a csatornák befogadó képességét biztosítja. Ennek a tevékenységnek során kezeli a gravitációs levezetést szolgáló fővédvonali zsilipeket, üzembe állítja a főbefogadó magas vízállása esetén a torkolati szivattyútelepeket. Szükség esetén a csatornák vízszállításának fokozása érdekében esésnövelő szivattyúk beállításáról gondoskodik. Kezeli a vízvisszatartást és vízkormányzást szolgáló tiltókat, zsilipeket. A szakfelügyeleti szervekkel előzetes egyeztetés alapján kialakított elvek szerint meghatározza a vízlevezetés sorrendiségét. A belvízcsatornák általában mélyvezetésűek, tehát a külső területről a belvizek gravitációsan vezethetők be azokba. Ha a mértékadó vízszint a terepszint fölött van és a depóniák víztartó töltések, akkor a belvizeknek a csatornába való szivattyús emelése állami-vízügyi feladat. A belvízrendszerekben sok olyan területrész van, ahol nincs csatornahálózat. Ezeken a területeken a belvízmentesítés feladata az ún. üzemen belüli vízeregetés, amelynek ellátásáról a mezőgazdasági üzem tartozik gondoskodni. A városok, községek belsőségeinek vízmentesítése, a helyi vízkárelhárítás fogalomkörébe tartozik, amely feladat ellátása a helyi tanácsokra hárul. Az állami feladatot képező belvízvédelmi tevékenység szervezetébe az igazgatóságok dolgozói és a területen működő vízgazdálkodási társulatok személyzete tartozik.