Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
4. füzet - Horváth Imre-Pásztó Péter-Szabó László: Az átfolyási vizsgálatok újabb szempontjai
504 Horváth I.—Pásztó P.—Szabó L. 3. Az előzők miatt az átfolyási vizsgálatokhoz a lehetőség szerint célszerű olyan eljárásokat alkalmaznunk, melyeknél a jelzőanyag kis töménységgel adagolható és így gyakorlatilag elhanyagolható mértékű térfogatsúly-növekedést eredményez. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, úgy összehasonlító vizsgálatok esetén gondosan kell ügyelnünk arra, hogy az egyes változatoknál a jelzőanyag töménysége közelítően azonos legyen. 4. Az átfolyási vizsgálatok megbízhatóságának ellenőrzésére a kísérletek során egyes ellenőrző szelvényekben indokolt a víz hőmérsékletének és a jelzőanyag töménységének függélymenti változását is mérnünk. 5. A mérési pontosság meghatározása érdekében javasoljuk nemcsak a víztisztító berendezésen átfolyt, hanem az érkezési szelvénybe belépő víz jelzőanyag töménységének a mérését is. Ezt követően — az ismertetett módon — az átfolyási görbe szerkesztési hibája már meghatározható. 6. Az átfolyási görbe elméletén alapuló kísérleti módszer eredményesen alkalmazható szennyvíztisztító telepek levegőztető műtárgyainak hidraulikai vizsgálatára is. Ezzel a biológiai tisztítóberendezés működésére, hatásfokára vonatkozóan hasznos jellemző paramétereket kapunk. 7. Általánosságban megállapítható, hogy az átfolyási vizsgálat módszere alkalmazható minden folytonos üzemű reaktor vizsgálatánál, azonban esetenként, (műtárgyanként) kell meghatározni a folyamatot jellemző hatásfokokat, paramétereket. 8. Célszerűnek tartjuk az átfolyási görbék felírását matematikai alakban (esetleg empirikus függvény- vagy stohasztikus kapcsolat formájában), mivel a matematikai módszerekkel a görbe által jellemzett áramlási jelenség természetéről esetleg további törvényszerűségek is felismerhetők. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a víztisztítási feladatok növekedésével az átfolyási vizsgálatok alkalmazási köre kibővül és ennek megfelelően jelentősége is fokozódik. Ezért a gyakorlati alkalmazásra javasolható eljárásokkal kapcsolatban alapvizsgálatok keretében részletesebb módszertani méréseket javasolunk. Tisztázni kell még azokat az esetleges további folyamatokat, amelyek az átfolyási görbe alakját és elhelyezkedését befolyásolják a kísérletek eredményeinek egyértelműsége érdekében. IRODALOM X. Spencer , A. E.— Tudhope, I. S.: A literature survey of the saltdilution method of flow messurement Journal о/ the Institution of Water Engineers. Vol. 12. No. 2. 2. Muszkalay L.—Vágás I.: Megjegyzések az ülepítőmedencék áramlástani hatásfokának meghatározásához. Vízügyi Közlemények. 1957. 4. 3. Muszkalay L. — Vágás I. : Ülepítőmedencék áramlástani hatásfokának megállapítása. Hidrológiai Közlöny. 1954. 11-12. 4. Muszkalay L.: Az ülepítés hatásfokának növelése. Vízgazdálkodási Műszaki Szemle. 1955. 1. 5. Muszkalay L.— Vágás I.: Átfolyási vizsgálatok egyszintű ülepítőmedencékben. Hidrológiai Közlöny. 1956. 5-6. 6. Vágás I.: Átfolyási vizsgálatok kétszintű ülepítőmedencékbcn. Hidrológiai Közlöny. 1957. 4. 7. Vágás I.: Az ülepítési hatásfok függvénytranszformációs meghatározása. Hidrológiai Közlöny 1958. 2. 8. Szabó L. : Szakvélemény a járműves víztisztító berendezés derítőjének hidraulikai vizsgálatáról. Kézirat. 1964. 9. Alföldy Gy. : Járműves vízellátó berendezések. Vízgazdálkodás. 1964. 6. 10. Szabó L.: Szakvélemény a lemezes olajfogó áramlástani vizsgálatáról. Kézirat. 1965. 11. LiplákF.:A hőmérséklet és vízhozamváltozás hatása hosszanti átfolyású ülepítőmedence áramlási viszonyaira. Hidrológiai Közlöny. 1955. 7 — 8. 12. Bozóky — Szeszich K.: Hengeres tározó medencék áramlástani vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1965. 4. 13. Horváth I. : A hasonlóságclmélet alkalmazása a szennyvíztisztítási technológiában. VITUKI Évvégt jelentés. 1964. 14. Horváth I.: Oxigénfelvételi folyamat Inka-rendszerű levegőztető medencében. Az ÉKME Vízgazdálkodási Tanszékén végzett vizsgalatok kézirata. 1964. 5. Horváth I. : Légbefüvásos szellőztetőmedence hidraulikai kismlntavizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1965. 3.