Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

4. füzet - Horváth Imre-Pásztó Péter-Szabó László: Az átfolyási vizsgálatok újabb szempontjai

Az átfolyási vizsgálatok 497' ben az átáramló víz hozamát és hőmérsékletét, amelyek az átfolyási görbe alakját ugyancsak befolyásolhatják, valatnint a kísérleti berendezés azonosságát a lehetőségig biztosítva, a 4. ábrán bemutatott átfolyási görbék és a IV. táblázat szerint csupán a jelzőanyagként adagolt sóoldat töménységkülönbségét változtattuk. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezzük, hogy alsó határértékként az ivóvízben általában mindig meglevő kb. 0,2 g/l sómennyiség kétszeresét alkalmaztuk. Ennél kisebb sótöménységnél a leolvasási pontatlanságból adódó hibák már a 10%-ot is elérhetik, tehát alkalmazásuk már nem javasolható. A vizsgálatsorozatnál felvett legnagyobb sótöménység az alsó határértékként alkalmazottnak kb. 30-szorosa. Átfolyási vizsgálatainknál általában 1 g/l-nél kisebb sótöménység különbséget szoktunk alkalmazni. /V. táblázat Az átfolyási vizsgálathoz használt jelzőanyag töménysége és az első áramlástani hatásfok közötti összefüggés egy vízszintes átfolyású ülepítő medence kismintája esetén Az áramló vízsugár Első Második Harmadik Vá'tnzat bozama hőmérséklete sótöménység különbsége с áramlástani hatásfok Átlagos átfolyási idő sorszáma Q T sótöménység különbsége с 4i Ii n, ti l/P c° gr/l % % % perc 1 7,99 11,2 0,23 88,3 38,4 51,0 21,8 2 8,05 12,0 1,11 83,8 56,7 81,9 20,5 3 8,11 11,2 2,49 75,4 58,5 87,1 18,3 4 8,78 11,4 6,72 86,7 78,7 91,9 19,4 А /V. táblázat adatai szerint az átfolyási vizsgálatoknál a medencén átfolyó víz töménység-különbségének növekedésével az első áramlástani hatásfok értéke általában csökken (a negyedik változat magasabb hatásfoka elsősorban a nagyobb vízhozammal indokolható), míg a második és harmadik áramlástani hatásfok értéke pedig fokozatosan növekedik. Az előzőket elsősorban a sótöménység emelkedésével növekedő térfogatsúly szerepével magyarázhatjuk, bár a térfogatsúly-eltéréseket hőmérsékletkülönbségek is okozhatják. A medencébe lépő nagyobb térfogatsúlyú sós víz, melynek a sűrűsége és így az impulzusa (/ = cp • Q • v [kg]) is nagyobb, a medencében levő még jelzetlen, tehát csupán természetes sótartalmú víz töménysége alá nyomul, és felül áramlási holttér keletkezik. A holttér mértéke a töménység, illetőleg a térfogatsúly emelkedésével növekedik, amit az első áramlástani hatásfok értékének csökkenése is jól tükröz. Különösen nagyobb töménység esetén a turbulens diffúzió ma még kellően nem tisztázott szerepe is jelentős lehet. A. IV. táblázat negyedik változatánál az % nagy értéke és a második, valamint a harmadik áramlástani hatásfoknak a töménységgel való növekedése is valószínűleg az előzővel magyarázható. A fentiekből következik, hogy a jelzőoldat térfogatsúlya igen nagymértékben befolyásolhatja az áramlástani viszonyokat. Ezért kísérleteinknél arra kell tőre-