Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Belvízvédelmi értekezlet Szegeden 1965. október 15.

1 26 Orlóczi — Szászhelyi — Kienitz — Ballá — Szük — Karcagi ságok alakulását az egyes években (adatok hiányában a budapesti hóréteg vastagságok vannak felrakva, de az egyes évek jellege tekintetében ezek a Tiszántúlra is elfogadhatók). A 3.1. ábra március—április havi csapadék sorának a 3.2. ábrával történő összevetése mutatja, hogy mely években volt a hótakaró vastagsága és az olvadás üteme, ill. a követő esőzés a belvízképződést elősegítő jellegű. A két közvetett és a két közvetlen kiváltó tényező tehát meg nem határozható arányban egyaránt részt vesz a télvégi —tavaszi belvizek létrehozásában. A négy tényezőt eddig nem sikerült egyetlen tényezőre visszavezetni. Kétségtelen, hogy a meteorológiai jelenségek között van összefüggés és ezek talán visszavezethetők pl. a napfolt tevékenység változására. A négy tényező viselkedését gyakorlatilag egymástól függetlenül kell szemlélnünk. Bármelyik tényező kedvező vagy kedvezőtlen alakulása egy évben leronthatja vagy feljavíthatja a többi tényező hatását. Az összes tényező aránylag kedvezőtlen értéke veszedelmes belvízi helyzetet teremthet. A 3.1. ábrán megjelöltük évenként, hogy a tél végi—tavaszi belvizek kiváltó tényezőinek volt-e az átlagosnál kedvezőtlenebb értéke. Ugyanitt megjelöltük az illető évbeli komolyabb belvízkárokat. b) Tendenciák a belvizet kiváltó tényezők változásaiban, statisztikai jellegű megállapítások A 3.1. ábra összesítő táblázata alapján a következőket állapíthatjuk meg: 1. Ha a négy tényező bármelyike szélsőséges értéket mutat, már előfordulhat belvízkár. 2. Az egyes tényezők szélsőséges értékei minden látszólagos szabály nélkül következnek be: talán annyit lehetne rögzíteni, hogy általában egymást követő években vannak minden tényezőnek kedvezőtlenebb értékei. E két tételt egybevetve megállapíthatjuk, hogy bármely évben bekövetkezhet belvízkár valamelyik tényező miatt, esetleg több tényező kisebb mértékű kedvezőtlensége miatt. 3. Jelentősebb belvízkárok általában csak akkor következnek be, ha legalább három tényezőnek van az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebb értéke. 4. Az utóbbi helyzet általában több egymást követő évben be szokott következni, de úgy, hogy közben előfordulhat olyan egy-két év is, amikor nem volt lényegesebb belvízkár. A vizsgált évsorozatban ilyen rendkívüli évjáratok voltak 1919—24, valamint 1939—42 között. Ha már most figyelembe vesszük, hogy az említett belvizes éveket egymástól 15 olyan év választja el, amelyekben csak kisebb belvizek fordultak elő, akkor az 1950-es évek vége fele várható lett volna egy újabb belvizes periódus kezdete. Persze a kedvező periódust 15 évnél hosszabbnak is feltételezhetjük, hiszen a múlt század 95-ös évei körül voltak belvizes évek. Ha tehát kb. 20 évet veszünk figyelembe, akkor az 1963-as télvégi belvizek bekövetkezésekor joggal gondoltuk, hogy megkezdődött az új belvizes periódus. 1964-ben azonban csak két tényező mutatott az átlagosnál kedvezőtlenebb értéket és a belvízkár sem volt jelentős. Viszont az idén már több tényező kedvezőtlenebb volt és belvízkár is volt (a grafikonban még nincs feldolgozva). Végeredményben tehát 1963 joggal tekinthető egy belvizes periódus első évének, melyet átmenetileg kedvezőbb évek követtek, mint ez az 1919—24-es periódusban is előfordult.