Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Dávid László: A mezőgazdasági vízszolgáltatás néhány kérdése a gravitációs öntözőrendszerekben
386 Dávid László II. A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNY ÜZEMKÉSZ ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA (A tervdokumentációnak ezt a részét az üzemi szempontokat figyelembe véve a kiviteli tervek alapján kell kidolgozni.) E tervrész célja az üzemben tartó általános tájékoztatása a hasznosításra átveendő létesítmény kialakításáról, kapacitásáról. Műszaki leírás A létesítmény környezeti adottságainak, (meteorológia, vízrajz, vízkészlet, talajvíz, földrajz, stb.) az alap és járulékos feladatainak, valamint műszaki kialakításának ismertetése üzemi szempontból. Ki kell domborítani azokat az adatokat, melyekre az üzemben tartónak állandóan szüksége lesz (szelvényméretek, hidraulikai adatok, vízszállító kapacitás, műtárgy méretek, magasságok, stb.). A tervezés alapjául szolgáló hasznosítás bemutatása, továbbá a kiindulási adatok és az agronómiai viszonyok (kultúra megoszlás, víznormák, a napi üzemidő, talajtani adatok, stb.) ismertetése. A csatornák menti hasznosítás (nád, fű, fűz, erdő, stb.) és a kisajátítás jellemzése. Mellékletek 1. Üzemi helyszínrajz. (Méretarányát úgy kell választani, hogy a helyszínrajz könnyen kezelhető és áttekinthető legyen.) Tartalmazza: a rendszer határait, a fő és átemelő vízkivételi művek helyét, a vízellátó és vízelvezető csatornák, valamint az övcsatornák nyomvonalait, a tározókat és halastavakat, a vízkormányzó és egyéb műtárgyakat, termelői vízkivételeket, közlekedési utakat, hírközlő vonalakat, vízmérési helyeket, vízmércéket, szolgálati és kezelő épületeket (irodák, gátőrházak, raktárak, stb.) meteorológiai és vízminőségvizsgáló helyeket, sorompókat, jelzőészlelő táblákat, talajvízszintészlelő kutakat, a csatornaszakaszok és műtárgyak vízszállító kapacitását (az áramló vízmennyiségek nagyságát és az áramlás irányát nyilak mutatják), csatornaőrjárásokat (4. ábra). 2. Talajtani helyszínrajz tartalmazza a talajminőségi és talajvíz adatokat. 3. Tervezett hasznosítás és a kisajátítás helyszínrajza ábrázolja a műszaki létesítmények kapacitását igénylő vízhasználatok elhelyezkedését és a kisajátítási határokat. 4. Üzemi hossz-szelvények csatornánként a következő jellemzőket tartalmazzák: mederfenék, töltéskorona, terep-vonal, üzemvízszint tartományok (Q stab Qmax)> vízszinttartó bögéző műtárgyak, tartandó vízszintek a pontosság í'igyelembevéte lével, üzemen kívül (pl. téli) vízszint, talajvízszint (min. és max.), termelői és egyéb vízkivételek (jobb vagy balpart), egyéb műtárgyak, vízmércék, a mederszakaszok hidraulikai jellemzői, esetleges medertározási lehetőségek, magassági adatok (műtárgyaknál, vízmércéknél, stb.) 5. Mintakeresztszelvények. A szokásos adatokon túl szerepeltetni kell a védelmet, hasznosítást biztosító növények (nád, fűz, fű, erdő, stb.) telepítési helyeit, az övcsatornákat és a kisajátítási határokat. 6. Nagyobb műtárgyak általános tervei. Itt különösen kidomborítandók azok az adatok, melyekre az üzem és a fenntartás során elengedhetetlenül szükség lesz. 7. Műtárgykimutatás. A rendszer csatornahálózatában lévő műtárgyak jellemző adatainak táblázatos felsorolása. 8. Egyéb berendezések kimutatása. Táblázatosan felsorolandók a létesítményben lévő vízmércék, vízmérő berendezések, jelzőtáblák, sorompók, őrházak, kezelő épületek, szelvénykövek, meteorológiai és vízminőség észlelő állomások és az esetleges egyéb berendezések jellemző adatai. Kívánatos a rendszer területén lévő vízmércéket azonos 0 pontra helyezni és ezt a 0 pont magasságot szembetűnően közölni. 9. Gépészeti és elektromos berendezések tervei olyan mélységig, hogy ezek alapján az üzemi és a karbantartási, javítási munkák elvégezhetők legyenek.
