Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Vermes László: A debreceni szennyvíz egész évi öntözésével szerzett tapasztalatok

A DEBRECENI SZENNYVÍZ EGÉSZ ÉVI ÖNTÖZÉSÉVEL SZERZETT TAPASZTALATOK VERMES LÁSZLÓ

1 A folyamatosan termelődő városi és ipari szennyvizek egész évi elhelyezése és hasznosítása napjainkban a szennyvízöntözés egyik legnagyobb problémája. Vannak, akik szerint elsősorban ennek a kérdésnek megoldásától függ a hatékony és eredményes szennyvízöntözés gyakorlati megvalósítása. Kétségtelen, hogy ha a szennyvízöntözést úgy tekintjük, mint a keletkező szennyvizek teljes mennyiségének folyamatos elhelyezésére és hasznosítására szolgáló módszert, — márpedig csak így tekinthetjük — akkor kiemelkedő fontosságúnak kell ítélnünk az egész évi öntöző szennyvízelhelyezés megszervezését és lebonyolítását. A probléma a szennyvíztechnológia, az agronómia, az egészségügy, a tervezés, az üzem és a hatósági tevékenység szintjén is egyaránt jelentkezik, ezért a szennyvízöntözéssel kapcsolatos kutatásnak is ennek megfelelően kell vele foglalkoznia. A kérdés azóta vált különösen fontossá, mióta a szennyvízöntözéssel foglalkozó országokban eldőlt, hogy az öntöző szennyvízelhelyezés a legeredményesebb és leggazdaságosabb módszer az állandóan növekvő és folyamatosan termelődő nagymennyiségű szennyvizek számára. A népi demokratikus országok közül elsősorban a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban és a Szovjetúnióban foglalkoztak behatóbban vele. Felismerve a kérdés jelentőségét, a Magyarországon újabban megindult kutatás kezdettől fogva programmjába vette a folyamatos szennyvízöntözés feltételeinek és lehetőségeinek vizsgálatát. Az eddigi munkáról, annak mezőgazdasági vonatkozású részéről és az elért eredményekről számolok be röviden ebben a tanulmányban. A kérdéssel kapcsolatos vizsgálatokra a debreceni kísérleti szennyvízöntöző telepen került sor az elmúlt években (1—6. ábrák). Vizsgálataink az adott körülmények között két kérdés 1. a folyamatos, egész évi szennyvízöntözés megszervezése, és 2. a téli öntözés lehetőségének és hatásainak vizsgálata köré csoportosultak. A megindult kutatómunka kezdeti két esztendejéből rendelkezésünkre álló eredmények még nem adnak módot végleges következtetések levonására, néhány tapasztalatunk mégis számot tarthat érdeklődésre. Az első kérdéscsoportba több vizsgálat is tartozik. Ezek közül most csak eggyel, a vízszétosztás rendjének előírásával és megtartásával — mint legjelentősebbel — foglalkozom részletesen. 1 Vermes László mg. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. főmunkatársa ( Budapest) 3«