Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

3. füzet - Bogárdi István-Gáspár László: Vizsgálatok a helyi talajok stabilizálásával készült szivárgásgátló rétegekre

332 Bogárdi I.<—Gáspár L. b ) Áteresztőképességi mérések A vizsgálatok során az eredmények összehasonlíthatósága céljából egységes módszert követtünk. így laboratóriumi viszonyaink között Marshall-hengerekben az előírt tömörítéssel bedolgozva vizsgáltuk az anyagokat. Állandó víznyomás hatásának tettük ki a hengereket és a hidraulikus gradienst úgy választottuk meg, hogy a Darcy-törvény érvényességi tartományában maradjunk. Az így kiadódó 20—50 érték gyakorlatban csak nagy tározókban alakulhat ki. A biztonság javára teszünk elhanyagolást, ha az eredményeket kisebb gradiensek esetére alkalmazzuk. 7. ábra. Nyomótartályok elrendezése Fig. 7. Arrangement of pressure tanks А к tényezőt 24 órás mérés után az utolsó vízhozam-értékből számítottuk, még abban az esetben is, ha egyébként a mérést tovább folytatjuk. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a kezdeti szivárgó vízhozam az idővel csökken és bár általában 24 óra után sem állandósul, a vízhozam-csökkenés 80—90%-a 24 óra alatt bekövetkezik. A vízhozamcsökkenést nem légbuborék kiválása okozta, mert hasonló mértékű csökkenést tapasztaltunk légtelenített víz és próbatestek, valamint duzzasztott szivárgás egyidejű alkalmazása esetében is. A szabad szivárgásai kapott eredményeket összehasonlítottuk a duzzasztott szivárgással, így sikerült statisztikusán igazolni a próbatest relatív víztartalma és а к tényező között ismert összefüggést. [5]. A Marshall-hengerekben mért legkisebb к tényezőjű anyagokat 80 cm 0-jű ún. nyomótartályokban ellenőriztük. A stabilizáció keverését olyan kényszerkeverő gépben végeztük, amelyet az építési gyakorlatban is általánosan használnak. A nyomótartályok elrendezésével (7. ábra) kapcsolatban megjegyezzük, hogy a tartályokat négy egyenlő területű részre osztottuk s az ezekre jutó vízhozamok összehasonlításával sikerült a fal melletti szivárgás hatását kiküszöbölnünk [6|.