Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
3. füzet - Bogárdi István-Gáspár László: Vizsgálatok a helyi talajok stabilizálásával készült szivárgásgátló rétegekre
VIZSGÁLATOK A HELYI TALAJOK STABILIZÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT SZIVÁRGÁSGÁTLÓ RÉTEGEKRE Dr. BOGÁRDI ISTVÁN - Dr. GÁSPÁR LÁSZLÓ 1 A szivárgás folytán előálló vízveszteség megszűntetése vagy csökkentése egyike a korszerű vízépítés legfontosabb feldatainak. Napjainkban, amikor a víz értéke egyre növekszik, az elszivárgó vízmennyiség a különböző műszaki megoldások összehasonlításakor döntő gazdasági tényező lehet. Ebben a vonatkozásban elég utalnunk az öntözőcsatornák szivárgási veszteségére, mert az veszélyeztetheti az öntözés hatékonyságát. Hazai viszonyaink között nagyon lényeges a kis tározók szivárgáscsökkentése is. Éppen az 1965. évi dunai árvíz mutatta meg, hogy az árvízvédelmi gátak átázás elleni védelmét szintén meg kell oldani. Nagyobb vízépítési létesítmények, mint pl. vízlépcsők tározói, üzemvízcsatornák, hajózócsatornák esetén a szivárgás jelentősen csökkenti a termelhető energia mennyiségét, de egyéb károkat is okozhat. (Pl. talajvízszint emelkedést). A szivárgás elleni küzdelem során számos megoldást dolgoztak ki. Ezek egy részét a gyakorlatban is rendszeresen alkalmazzák, míg más részük nem jutott túl a kísérletek időszakán. Nem kívánunk ezúttal a szivárgásgátlással általánosságban foglalkozni, csak a külföldi és hazai tapasztalatok tükrében néhány megjegyzést teszünk. a) Ezideig nem sikerült minden tekintetben megfelelő vízépítési szigetelési megoldást kialakítani. Ebből következik, hogy konkrét esetben a legmegfelelőbb módszert a műszaki és gazdaságossági szempontok egybevetése alapján kell kiválasztani. b) A legfontosabb tényező az építési költségek csökkentése és a teljesítmény növelése. így előtérbe léptek azok a részleges vízzárást biztosító, vagyis szivárgásgátló rétegek, melyek erősen áteresztő altalaj esetében gazdaságosságuk mellett műszakilag is megfelelőek. Szemcsés altalajú és töltésű tározó esetében pl. а к = = 10~ 4—10~ s cm/s áteresztőképességű szigetelő rétegek viszonylag teljesen megfelelnek. 1 dr. Bogárdi István mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos munkatársa (Budapest) dr. Gáspár László mérnök, az Ctügyi Kutató Intézet tud. főmunkatársa (Budapest) A tanulmány alapját képező kutatást a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet a Vízügyi Tervező Vállalat megbízásából végezte. A tanulmányban ismertetett vizsgálatokat az Üt ügyi Kutató Intézet talajmechanikai laboratóriumában, az Asz/altútépitö Vállalat aszfaítlaboratóriumában és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben végezték. Szerzők ezúton mondanak köszönetet Quiricó Domonkos főmérnöknek, aki a Vízügyi Tervező Vállalat részéről értékes tanácsaival segítette munkájukat és Csikós Józsefnek, az Aszfaltútépítő Vállalat főtechnológusának, aki a laboratóriumi munka megszervezésével és irányításában, valamint építéstechnológiai kérdésekben nyújtott hathatós támogatást.
