Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

'306 Ismertetések tés helyén nem okoz-e a természetes vízfolyásokban megengedhető /мдх-nál magasabb hőmérsékletet. Ezt a W s К

Qf

n) /MA

X~

ffma

x (4) feltétel szerint bírálják el, amelyben általában /

МАХ = 30—34 C° értékkel számolnak. (ti max a természetes viszonyok között meleg nyári időben előforduló legmagasabb napi közepes vízhőmérséklet, At pedig a hűtési folyamatban előálló — többnyire 5—12 C°-nyi vízfelmelegedés). Annak megállapítására, hogy a vízfolyásba bevezetett hűtővíz a bevezetési hely alatti szakaszon milyen hosszban és milyen mértékben érezteti hatását A. Becker az 1. ábrán bemutatott segédletet szerkesztette. A segédletről a bevezetés helyén bekövetkezett felmelegedés mértékéből kiindulva közvetlenül le lehet olvasni a küIVK6250] A felmelegedés mértéke, t

Y - t

t, Q° 1. ábra. Segédlet a vízfolyásokba és a természetes átfolyású állóvizekbe bevezetett hűtővíz lehűlésének vizsgálatához (a számítás Középeurópa átlagos éghajlati adottságai alapján) lönböző mértékű lehűléshez szükséges viszonylagos (a bevezetett W hűtővíz, illetve — ha a t

v hőmérséklet a mederben maradt vízhozammal történt elkeveredés utáni állapotra adják meg — Q^ kisvízi vízhozam egységére vonatkoztatott) F

1 felületszükségletet. Ebből közvetlenül számítható a WF

1

} illetve F

t teljes felületszükséglet és — a vízfolyás szélességét ismerve — a kérdéses szakasz hossza. A számítás értelemszerű módosításokkal — a természetes átfolyású állóvizek esetére is elvégezhető. A körlorgásos rendszer hűtó'tavának méretezése Ha a kérdéses vízfolyásból nem biztosítható a (3) és a (4) feltételt kielégítő W vízhozam, szóba kerülhet a drágább, de lényegesen kisebb vízigényű körforgásos hűtési rendszer alkalmazása. Ennek tervezése során szükség lehet a kívánt mértékű