Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A svéd meteorológiai és hidrológiai intézet 269 4. Hidrofizika: víz-hőmérséklet észlelések, statisztika, tudományos kutatás, a vízszintszabályozás hatása a hőmérsékleti viszonyokra, a lebegő hordalék mérése, izotópok alkalmazása a hidrológiában, műszerek. 5. Tengerparti vízrajz: a tenger vízállásváltozásainak statisztikája, a szárazföld emelkedésére vonatkozó kutatás. 6. Elektronikus adatfeldolgozó gépek használata a hidrológiában. Az iroda fő feladata a felszíni vizek vízjárására vonatkozó adatok gyűjtése és szolgáltatása, továbbá az ország vízerőkataszterének elkészítése volt, amihez később a vízháztartás vizsgálatok és az előrejelzés feladatköre járult. A vízerőhasznosítás révén váltak szükségessé a tavak vízszintingadozására, hő háztartására és jégviszonyaira vonatkozó kutatások, amelyek részben hatósági ellenőri szerepet juttattak az irodának. A tavak nagy része ugyanis, mint tározó, üzemi célokat szolgál. A hordalékkutatás aránylag újkeletű. A tengerparti vizek iszaposságának ellenőrzéséhez fontos halászati érdekek fűződnek: a hal ugyanis elkerüli a zavaros vizet. A felszín alatti vizekkel az intézet nem foglalkozik. Nincsen vízkémiai laboratóriuma sem. Az intézet meteorológus vezetői dicsérik az egyesített meteorológiai és hidrológiai szolgálat előnyeit. Számos példát hoznak fel arra, hogy milyen mértékben hasznosítja a hidrológus a meteorológus munkáját, fordított értelemben viszont a meteorológusok bizonyos feladatok átvállalásával tehermentesítik a hidrológusokat (pl. a párolgás-vizsgálatokban). Figyelemreméltó az intézetben folyó káderképzés. Az eddig két ízben — 1959 és 1961-ben — megrendezett intézeti hidrológus-tanfolyamok kb. a mi felsőfokú technikumaink szerepét töltik be, de nem állandó jellegűek. Megrendezésükre szükség szerint kerül sor. A tanulmányi idő 2 és 1/2 év. A felvétel feltétele: matematikatermészettudományi irányú középiskolai érettségi vizsga, matematikából és fizikából jó eredménnyel. A növendékek 3 félévi elméleti alaptanulmányok után ismerkednek meg a hidrológia különleges feladataival és fél esztendőt a gyakorlatban töltenek. Tanulmányaik befejezése után vizsgadolgozatot írnak. Az előadók és gyakorlatvezetők 30%-a egyetemi oktató, 60%-uk az intézetből kerül ki (jó részük maga is egyetemi előadó), a többiek külső szakemberek. A tanterv a következő: Matematika (268 óra): Differenciál- és integrálszámítás, matematikai statisztika. Elektronikus számítógépek alkalmazása és használata. Fizika (165 óra): Mechanika, termodinamika, sugárzástan. Meteorológia (163 óra): Általános meteorológia, éghajlattan, oceánográfia. Hidraulika (92 óra): Hidrosztatika, hidrodinamika. Ellenőrző mérések turbinákon. H idrológia : 1. A vízmérleg (92 óra), beleértve az általános hidrológiát és a párolgást. 2. A hó és jég (72 óra). Fizikai tulajdonságok, jégképződés természetes viszonyok közt és a vízjárás szabályozásának hatása. 3. Vízszabályozás (65 óra). A vízjárás hosszúidejű és rövididejű kiegyenlítése. A vízjogi törvény. 4. Hidrológiai termodinamika (79 óra). A vízfolyások liőháztartása, a vízfelületek mikrometeorológiája. 5. Geohidrológia (47 óra). Medermorfológia, a víz romboló és építő munkája. Hidrogeológia (felszín alatti vizek). 6. Hidrológiai műszerek és mérési módszerek (237 óra). Hidrometria, termometria, geodézia, visszhangos mélységmérők, elektromos mérőműszerek.