Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Horváth Sándor: A magyar víziúthálózat fejlesztésének irányai

256 Horváth Sándor a) Víziútjaink távlati forgalma A távlati forgalom megállapítása során kiválasztottuk azokat a nagytömegű árukat, amelyek víziszállításra alkalmasak, illetve azokat a termelő és felhasználó helyeket, amelyek a jelenlegi és a távlati elképzelések szerint megvalósítandó víziutakhoz 15 km-nél közelebb vannak. A kiválasztott árufajták, valamint azok termelő és felhasználó helyeinek távlati tervei lehetővé tették felmérni a várható fejlődést, illetve meghatározni a tervezett víziúthálózaton lebonyolítandó forgalom nagyságát. A számítás alapjául szolgáló árufajták: szén, nyersvas, kő, kavics, építőanyag, fa, kohósalak, vörösiszap, műtrágya, mezőgazdasági termények, olaj és termékei, valamint kisebb mennyiségben egyéb áru. Gondos, az árufajtákon kívül a szállítási viszonylatokra is kiterjedő vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a magyar víziúthálózat 1980-ban várható összforgalma a Duna—Tiszacsatorna nélkül meghaladja az évi 47 millió tonnát. A Duna—Tisza-csatorna várható forgalma (amennyiben 1980-ig a hajózás számára megnyílna) 2,5 millió tonnára, így a magyar víziutak várható összforgalma kereken évi 50 millió tonnára tehető, amelyből 24,7 millió tonna, tehát mintegy 50% tranzit jellegű. A magyar víziúthálózat várható forgalmának belföldi, export-import és tranzit forgalom szerinti megoszlását (1960) és 1980. évek viszonylatában, valamint a forgalom növekedését, mindhármat 1000 tonnában egymásután, a következő számokkal jellemezhetjük: belföldi forgalom (4148) 17 422 13 273 export-import forgalom (1745) 5 900 4 155 tranzit forgalom (3900) 24 000 20 100 Összesen : (9793) 47 322 37 529 A Duna—Tisza-csatorna pedig 2 450 vagyis mindkettő együtt 49 772 azaz kereken 50 millió tonna. Víziútjaink várható forgalmi sűrűségét a 3. ábra szemlélteti. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a tranzit forgalom várható nagyságát a Dunabizottság statisztikai bulletinjaiban közzétett 1950—1961. évi adatok alapján műszaki becsléssel állapítottuk meg, így annak megbízhatósága a hazai adatokénál kisebb. b) Vízi és vasúti szállítás összehasonlítása A vasúti és a hajózási önköltségeket megállapítani és összehasonlítani — a szállítandó áruk sokfélesége és a szállítási viszonylatok rendkívül szerteágazó volta miatt — csak közelítéssel lehet. Ilyen irányú vizsgálatainkat a MAHART tervezett áruszállításaira vonatkozóan reprezentatív módon végeztük. Tettük ezt azért, mert más szervek szállításai a származási, illetve a rendeltetési helyek fekvése, illetve különleges jellege miatt vasútra vagy egyáltalában nem, vagy csupán rendkívül gazdaságtalan módon terhelhetők. Ilyenek a folyószabályozással és az anyagerő kotrásokkal kapcsolatos kő- és kavics-, valamint a folyómenti erdők kitermelésével kapcsolatos faszállítások. Vizsgálataink céljaira a legfontosabb és legnagyobb szállítási volument adó árufajtából 12 belföldi és 12 export-import szállítási viszonylatot választottunk ki