Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Horváth Sándor: A magyar víziúthálózat fejlesztésének irányai

A rriagyar víziúthálózat 247 III. táblázat folytatása — Tabelle III. Sorszám Megnevezés A viziút hossza (km) A viziút meíy országok területén fokszik Megjegyzés 1. 2. 3. 4. 5. 21. A Netze 160 Lengyelország Térképről lemérve 22. A Netze—Visztulahajócsatorna 40 Lengyelország Térképről lemérve 23. A Visztula a torkolattól Krakkóig 720 Lengyelország Térképről lemérve 24. A Bug 240 Szovjetunió, Lengyelország 25. A Bug- Pripjat hajócsatorna 220 Szovjetunió Térképről lemérve 26. A Pripjat 400 Szovjetunió Térképről lemérve 27. A Dnyeper a tenger és a Pripjat torkolata között 840 Szovjetunió Térképről lemérve 28. A Dnyeper—Krivoj—Rogbekötőcsatorna 70 Szovjetunió Az európai kelet—nyugati víziútrendszer fő vonalainak hossza összesen : 13 323 km Megjegyzés : 1. A jelenleg épülő vízlépcsők mellé hajózsilipeket nem építenek, későbbi építésre lesz mód. A táblázat nem tartalmazza azokat a víziútakat, amelyek: a) a Rajnától nyugatra és a Dnyepertől keletre fekszenek b) a magyar vízi forgalom szempontjából érdektelenek c) a II. EGB kategóriánál (400 — 650 t teherbírás) alacsonyabb rendűek. Die Bedeutungen der Kolonnen: 1. Nummer; 2. Name des Wasserweges; 3. Länge des Wasserweges; 4 Anrainerstaaten; 5. Bemerkungen szerzők mint generációnk kötelezettségét említenek. Л közeljövő tervei közül megemlítjük a Mosel csatornázását, a Felső-Rajna kiépílését, a Neckar csatornázását, az Északi—-Keleti tengeri csatornát és az Elba—Lübeck csatornát. A szocialista államok víziúthálózat fejlesztési terveiket egyeztették. A létesítendő új-, illetve korszerűsítendő meglevő víziutak közül, mint legjelentősebbeket említjük a Duna kiépítését, a Dnyeper—Pripjat—

Вид—Visztula-, a Fekete- és a Balti tengereket összekötő víziufat. Krivoj-Rogot a Dnyeperrel összekötő csatornát, a Duna—Odera csatornái, valamint azt az Elbával összekötő csatornái, a jugoszláv Duna—Tisza—Duna, valamint a Duna—Száva csatornát. Közülük a magyar víziközlekedés szempontjából a Dunán kívül a legfontosabbak a Duna—Odera — Elba és a Krivoj-Rog—Fekete-tengeri viziút. A dunai hajóút fejlesztésével a partmenti államok a Dunabizottság keretében foglalkoznak. Az elfogadott ajánlások szerint a folyam csatornázásának megtörténte után a Duna Devin alatti szakaszán 3,5 m-es, a felettin pedig 2,5 m-es vízmélységet kell biztosítani. E rövid, vázlatos ismertetésből is megállapítható, hogy Európa középső részén olyan hatalmas méretű víziúthálózat kialakítása, illetve korszerűsítése indult meg, amelyen a kelet—nyugati árucsereforgalom nagy része a jelenleginél gazdaságosabban bonyolítható le. A fő víziközlekedési útvonalakat a 2. ábra szemlélteti, a víziutak néhány jellemző adatát pedig a III. táblázat tartalmazza.