Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Lászlóffy Woldemár-Szesztay Károly: Hidrológiai táj-jellemző és kísérleti területek. Szimpozion Budapesten 1965. szept. 28-okt. 3.

8 Lászlóffy W. — Szesztay К. • A táj-jellemző és a kísérleti területekre támaszkodó kutatások igazi távlatai a Föld egészére kiterjedő rendszeres és tartós nemzetközi együttműködést biztosító Nemzetközi Hidrológiai Decenniummal nyíltak meg. Érthető tehát, hogy a Decennium programját kezdeményező Nemzetközi Hidrológiai Szövetség

3 az 1963ban Berkeleyben (Kalifornia, USA) tartott XIII. közgyűlésén határozatot hozott a hidrológiai táj-jellemző és kísérleti területek kérdéseivel foglalkozó szimpozion mielőbbi megrendezésére. Abban, hogy a szimpozion színhelyéül Magyarországot választották, több körülmény játszott közre: 1) Magyarországon a tárgykörben hosszú múltra visszatekintő, széles körű kutatások folynak. (A Szövetség Felszíni vizek szakosztálya által kezdeményezett kérdőíves helyzetfelmérés első nyers adatai szerint a Föld egészén ez idő szerint mintegy 700 kísérleti és táj-jellemző területet tartanak nyilván. Magyarországon 27 ilyen terület működik, ami az átlagosnál kereken 50-szeresen sűrűbb hálózatot jelent), 2) Magyarország a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség munkájában hosszú idő óta tevékenyen részt vesz. Az utóbbi kongresszusokon és szimpóziumokon a bemutatott dolgozatok száma tekintetében 4—-6. helyen volt, 3) A szimpozion tudományos tematikájának előkészítésével megbízott Felszíni vizek szakosztályt ez idő szerint dr. Szesztay Károly személyében magyar hidrológus vezeti. A Magyar Tudományos Akadémia elnökének múlt év júniusában kelt meghívása alapján a Szövetség a szimpozion színhelyéül Budapestet, időpontjául az 1965. szeptember 28. és október 3. közötti időszakot jelölte ki. A szimpozion tudományos tematikájának és programjának közzétételére, és a tagországok hivatalos meghívására a Szövetség negyedévenkénti „Bulletin"-jének 1965. évi 1. számában került sor. (Magyar nyelven lásd a Hidrológiai Közlöny 1965. évi 1. számában.) A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a szimpozion rendezésének patronálására az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjét kérte fel, aki a titkársági teendők ellátásával a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet bízta meg. A szimpozion előkészítésével és néhány további időszerű kérdéssel kapcsolatosan a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség 1965. április 12 —15-re Budapestre ad hoc vezetőségi megbeszélést hívott egybe, amelyen a Szövetség Vezetősége részéről Prof. L. J. Tison főtitkár, F. Fournier, az Erózió-szakosztály elnöke, dr. Szesztay Károly, a Felszíni vizek-szakosztály elnöke, H. Simojoki, a Felszíni vizek-szakosztály alelnöke, J. Jacquet, a Felszíni vizek-szakosztály titkára és dr. Ubell Károly, a Bibliográfiai munkabizottság elnöke, magyar részről Stelczer Károly, a szimpozion titkárságának vezetője és dr. Lászlóffy Woldemár, a szimpozion rendezőbizottságának titkára vettek részt. A megbeszélésen kialakult a Szimpozion végleges programja. A kitűzött határidőig bejelentett több mint 70 tanulmányt tekintve az eredetileg 3 napra tervezett előadóülések időtartamát 5 napra kellett növelni, és a tervezett tanulmányutak időpontja ennek megfelelően október 3—5-re módosult. A kézirat-benyújtás végső határidejéig a Szövetség Nemzeti Bizottságai útján beérkezett összesen 78 tanulmányt a Szövetség az UNESCO támogatásával 709 lapra terjedő két kötetben előzetesen kinyomatta.

4 A tanulmányok nemzetek szerinti megoszlásáról és a résztvevőkről az előző táblázat nyújt áttekintést. 3 A Szövetség munkásságáról я Hidrológiai Közlöny 1959. évi 1. számában található összefoglaló ismertetés. A Nemzetközi Hidrológiai Decenniumot és ennek keretében a Magyar Nemzeti Munkatervet teljes szövegével a Vízügyi Közlemények 1965. évi 3. (júl. — szüpt.) füzete ismertette (Szerk.). 1 Association Internationale d'Hydrologie Scientifique: Publication N'

J 66. Symposium de Budapest, 28.9 — 2.10. 1965. Bassins représentatifs et experimentaux. Vol. I—II, Gentbrugge, 1965.