Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)
2. füzet - Szigyártó Zoltán: A felülről vezérelt öntözőcsatornarendszerek bögéinek méretezése
A felülről vezérelt öntöző csatornarendszerek 219A fenti fejtegetések szellemében a tervezés során követendő harmadik szabályt tehát így foglalhatjuk össze: 3. Adott hossz- és keresztszelvény mellett a tartott vízszintek magassági helyzetét a beruházási és üzemköltségek, továbbá az öntöző gazdálkodás bevezetésének eredményeként várható termésnövekedés alakulásának figyelembe vételével, gazdaságossági számítás alapfán kell meghatározni. * A böge méretezés tehát két különböző jellegű, de egymáshoz szorosan kapcsolódó feladat ismételt elvégzéséből áll. Meg kell határozni a bögék vízszinttartó műtárgyainak, keresztszelvényének, vízkivételeinek és túlfolyóinak jellemző hidraulikai alapadatait, majd el kell végezni az ezekkel az alapadatokkal kiépített rendszer előnyeinek és hátrányainak gazdaságossági elemzését. Az első feladatkörbe tartozó eljárások fejlesztése a vízgazdálkodás hidraulikai, míg a másodikba tartozók annak közgazdasági kutatási témakörébe vágnak. E tanulmány a következőkben az első feladatkör, a hidraulikai méretezés egyes kérdéseit kívánja sorra venni. így azokkal a feladatokkal kíván foglalkozni, melyek helyes, vagy helytelen megoldásától az öntözőcsatorna-rendszer használhatósága, üzemének biztonsága függ. II. A HIDRAULIKAI MÉRETEZÉS KÉRDÉSEI I. A vízszinttartó műtárgy kialakítása a) A műtárgy típusa A vízszinttartó műtárgy kialakítására alapjában véve kétfajta lehetőség van. Készülhet zsilip formájában, vagy billenőtáblás bukóként kiképezve. Az első esetben a műtárgy vízszállítását a Q = к г • V / 2 (l) összefüggés írja le, míg a másodikban a bukó vízhozama a Q = k b- V/2 (2) képlettel számítható, (hol k z és k b a zsilip, illetve a bukó kialakítására jellemző állandó, s Л. a fel- és az alvíz közötti, míg h b a felvíz és a bukó korona közötti magasság különbség [3., 122., 188. o.]). A függőleges tengelyre szokásos módon a vízálláskülönbséget felrakva, a zsilip vízhozamgörbéje tehát egy álló, a billenőtáblás bukóé egy fekvő parabola lesz. Ebből kiindulva pedig már régen megállapították azt, hogy mivel a billenőtáblás bukó ugyanarra a vízhozamváltozásra kisebb vízállásváltozással reagál, így vízszinttartó műtárgy céljaira — ahol a feladat éppen a vízállásnak a vízhozamtól független állandósítása — alkalmasabb [4., 323. o.]. Célszerű azonban ezt a minőségi megállapítást mennyiségi adatokkal is alátámasztani. Vizsgáljuk meg ezért azt az esetet, mely az öntözőcsatornák viszonyaira egy nem túlzottan hosszú időközön belül feltétlenül jellemző, vagyis azt, amelynél az alvíz, illetve a bukó koronájának magassága állandó. Nézzük meg tehát, hogy ilyen körülmények között a felvíz emelkedésével, illetve süllyedésével hogyan változik az ugyanarra a helyre beépített zsilip, illetve billenőtáblás bukó vízszállítása.
