Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Oroszlány István: A mezőgazdasági vízgazdálkodás színvonalának vizsgálata (Vizsgálatok Békés megye szántóterületein)

'214 Oroszlány István XII. táblázat — Table XII. — Tabelle XII. Számított vízgazdálkodási tényező összefoglaló táblázata Summary of calculated waterhousehold coefficients Zusammenfassung der berechneten Wasserwirtschaftsfaktoren Q OE q/ha Q ir.a i OE q/ha X Ar. Qtöbblet OE q/ha X' Megye (1880—89) 14,8 0,22 Megye (1931—40) 16,5 0,25 0,03 Megye (1957—64) 25,5 66,9 0,38 0,13 Öntözött terület (1964) 27,2 0,41 0,03 Árvíz (1880-89) 9,1 0,14 Belvíz 1,7 0,02 10% öntözés esetén (1957—64) 3,3 0,05 Orosházi járás (1931—40) 19,3 0,29 Békési járás (1931—40) 18,0 0,27 Szarvasi járás (1931—40) 16,8 0,25 A vízgazdálkodási tényező jól megfogható számmal jellemezhető fogalom. A bemutatott számokhoz a három legfontosabb növény termésadatainak felhasználásával jutottunk, ezért azok csak példa jellegűek. Ugyanezen okból a valóságot csak korlátolt pontossággal, de tendenciában és nagyságrendben ennek ellenére helyesen jellemzik. A számok tükrében világosan kirajzolódtak az alábbi megállapítások: A víz szerepe a mezőgazdasági termelésben jelentős mértékben nő az agrotechnika színvonalának emelkedésével. Ezért a vízgazdálkodás feladata, céljaiban és időben erősen változó. A kettő kapcsolatának ismerete szükséges ahhoz, hogy valamely műszaki létesítmény ne legyen alul — vagy túlméretezett. Minden műszaki létesítmény tervezésekor már eleve gondolni kell a fejlesztés lehetőségeinek biztosítására. Különösen áll ez a technika mai gyors fejlődésének időszakában, amikor az amortizációs időn belül is jelentős változások lehetnek a célkitűzés méretadataiban és a beavatkozások minőségében. Az elvezetendő, illetőleg pótlandó vízmennyiség szélső értéke fizikai mérőszámokkal meghatározható. Ezen belül a gazdaságos levezetés, illetőleg vízpótlás mértéke az, ami időben változik. A hosszú időtartamú, empirikus megfigyeléseken alapuló kísérleti technika a vízgazdálkodás területén sem vezet már célhoz. A rohamos fejlődés időszakában ezek adataira a fejlesztés tervezésekor számítani alig lehet. Ma már egyre inkább szükséges a jelenségek tényezőinek, azok összefüggéseinek alapkutatásokkal való tisztázása ahhoz, hogy távlati tervekben valamennyire is megalapozott előrejelzéseket lehessen tenni. Fenti megállapításainkat a mai gyakorlat hibáival és eredményeivel már is igazolta. A hibák okainak feltárásához azonban mindaddig nem kezdhetünk hozzá,