Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Oroszlány István: A mezőgazdasági vízgazdálkodás színvonalának vizsgálata (Vizsgálatok Békés megye szántóterületein)

A mezőgazdasági vízgazdálkodás t 205 ahol: Qj max = a

z adott (j) agrotechnikai színvonalon, a víz terméscsökkentő hatásának kiküszöbölése esetén elérhető maximális termés [q/ha]. Qj = az adott (j) agrotechnikai színvonalon a vizsgált évsorozatban elért átlagos termés [q/ha] e,- = a vízgazdálkodást jellemző modellen időszakonként (hó) mért vízhiány-víztöbblet értéke [mm] bjj = a „j" agrotechnikai színvonalat jellemző „j" évsorozat adataiból, az egyes időszakokra (hó) számított és a víz és termés kapcsolatát kifejező regressziós tényező [q/ha, mm]. Ily módon olyan termésértékhez jutottunk, mely alkalmas az adott agrotechnikai színvonalon alkalmazott különböző vízgazdálkodási tevékenység értékeléséhez egy összehasonlítási szint, az elérhető felső határ, reprezentálására. A vízgazdálkodás relatív színvonalát ennek ismeretében most már azzal lehet lemérni, hogy milyen mértékben közelíti meg az elért termés az adott agrotechnikai szinten lehetséges felső határt ahol: jj.. = a vizsgált terület vízgazdálkodási tényezője a „j" évsorozatban, ugyanezen évek agrotechnikai színvonalán elérhető felső értékhez mérve. Amennyiben a vizsgált terület nem egy növénnyel van bevetve, a termésadatokat egységes módon kell kifejezni, különben a fenti művelet nem végezhető el. Erre többek között a termések gabonaegységben (GE) történő kifejezése, és a vetésterületi arányok alapján történő súlyozása ad lehetőséget. Vagyis: Q = È QkQkfk, k = 1 ahol: Q = a vegyes hasznosítás terület átlagtermése gabonaegységben kifejezve [q/ha], Q

k = a „k" növénnyel hasznosított terület átlag termése [q/ha], g

k = a „k" növény termésének gabonaegységben történő kifejezésére előírt viszonyszám, f

k > = a ,,k" növénnyel vetett terület arányszáma, n = a területre vetett növényfajták száma. Ilymódon vegyes hasznosítású, többféle növénnyel vetett területek vízgazdálkodási tényezője is számítható. Példánkban a 3 legfontosabb növény figyelembevételével kapott, és most már az egész megyét is jellemző végeredményt а V/ táblázat mutatja be. Mindez azonban szigorúan véve csak arra az agrotechnikai színvonalú évsorozatra érvényes, melynek adatai alapján a regressziós tényezőt számítottuk, tehát csak egy relatív viszonyításról van szó. А V/. táblázat adataiból jól kitűnik, hogy e relatív vízgazdálkodási tényező az agrotechnika javiilásával romlott. Ez a víz termésre ható szerepének egyidejű növekedését fejezi ki, s mint ilyen igen tanulságos.