Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Oroszlány István: A mezőgazdasági vízgazdálkodás színvonalának vizsgálata (Vizsgálatok Békés megye szántóterületein)

'202 Oroszlány István Ilyen számértékeket hazai kísérleteinkből még senki sem dolgozott ki. így kénytelenek voltunk Berényi Dénes nyomán [4,5] statisztikai módszerhez folyamodni. Úgy véltük, hogy az egyes évek havi csapadékadatai és a vizsgált növények azonos évi termésmennyiségeiből számítható havi regressziós tényezők (b,) erre a célra alkalmasak. A regressziós tényezőt az alábbi módon számítjuk [17]: bt = az „i" időszakra (egy-egy hónapra) vonatkozó regressziós tényező [q/ha, mm] y = a termés mennyisége [q/ha, év] Xj = a vizsgált „i" időszak csapadéka [mm/hó] n = az adatpárok száma, A regressziószámítás megbízhatóságát a felhasznált adatsor hosszúsága nagymértékben javítja. Ugyanakkor azonban az adatsornak csak ugyanazon agrotechnikai színvonal mellett elért eredményeket szabad tartalmaznia, különben a termésre a víz hatásán kívül egyéb lényeges, és az időben váltakozó agrotechnikai tényezők is hathatnak, melyek a víz és a kapcsolatának vizsgálatát erősen zavarják. Még így is számolnunk kell sok olyan véletlen jellegű hatással (rovarkár, betegség, jégkár stb.), ami a kapcsolat szorosságát lazítja és adataink megbízhatóságát csökkenti. Ezzel azonban átmenetileg (jobb híján) be kell érnünk. Hosszúságban elfogadható, agrotechnikai színvonalában lényegesen nem változó adatsort legközelebb az 1920—43-as években találtunk. Utána olyan időszak következik, melynek adatai ilyen számításra nem látszanak alkalmasnak, mert a homogén adatsor érdekében szükséges azonos agrotechnikai színvonalat nem lehet feltételeznünk. Számítottuk még a regressziós tényezőt, az 1880—1900-as évjárat adataiból is (IV. táblázat). Már most meg kell azonban jegyeznünk, hogy az 1920—43-as évsorozatból számított értékek természetesen nem mutatják a többlet vízmennyiségek ősállapotnak megfelelő káros hatását. Csupán azt a vízkárt, mely ebben a korszakban a végrehajtott műszaki beavatkozások után, a káros vizek levezetésére épített jelentős levezető csatornahálózat ellenére is előáll. E regressziós tényezővel számítható vízkár tehát csak a csatornahálózat által időben le nem vezetett, valamely valószínűség határérték felett előálló lefolyó vizek hatását mutatja. Jól láthatjuk ezt а /V. táblázatban bemutatott regressziós tényező adatsorokból. Az 1880—1900-as évek adataiból számított értékek között feltűnően kitűnik a sok negatív előjel. Ez azt mutatja, hogy ez években a vízkárok még sokkal jelentékenyebbek voltak, mint 1920—43 között. A bj regressziós tényező dimenziója tehát [q/ha, mm] amit a hozzátartozó e, [mm] értékekkel szorozva eredményként egy [q/ha] dimenziójú számot kapunk. Ez nem más, mint a vízellátottság hiányosságaiból származó terméselmaradás, hiány ahol: H, = — e,b„