Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Oroszlány István: A mezőgazdasági vízgazdálkodás színvonalának vizsgálata (Vizsgálatok Békés megye szántóterületein)

'196 Oroszlány István I. táblázat — Table I. — Tabelle I. A vízliasznosulás alakulása Békés megyében Trend of water utilization efficiency in Békés county Darstellung der Wassernutzung im Komitat Békés Vetésterület Termés átlagok ha q/ha Evapotranspiráció Területi vfzhasznosulási tényező q/ha, mm Búza (márc—jún. + 60 mm) 1880—89 98 190 13,0° 305* 0,043 1880—89 + 92—900 104 518 13,0° 300* 0,043 1931—40 121 961 14,3 283 0,050 1920—43 114 909 13,6 274 0,050 1957—64 116 035 20,9 253 0,083 1964 öntözés 24,4 231 0,105 Kukorica (máj—szept. + 80 mm) 1880—89 55 278 14,3+ 388* 0,037 1880—89 + 92—900 55 562 14,7+ 384* 0,038 1931—40 102 486 16,4 384 0,043 1920—43 88 894 15,1 364 0,042 1957—64 123 665 29,7 318 0,093 1964 öntözés 33,6 302 + 100 0,083 Lucerna (márc—aug. + 80 mm) 1880—89 9 099 49,5 431* 0,115 1880—89 + 92—94 + 96 9 146 47,6 419* 0,114 1931—40 15 904 43,1 413 0,104 1924 + 26—43 15 118 39,0 400 0,097 1957—64 33 157 30,3 362 0,084 1964 öntözés 40,3 359 + 100 0,088 80 kg/hl súllyal átszámítva ' 70 kg/hl súllyal átszámítva ' Gyula csapadékmérő állomás adatai lát jellemző mutató alkalmazása. E mutatót oly an meggondolások alapján számítottuk, melyek lényegében a vízháztartási vizsgálat alapgondolataira épültek. Módszerük a következő volt. A vízhiányból adódó aszálykár és a víztöbbletből adódó vízkár értékének — tehát a vízgazdálkodás hiányosságaiból adódó terméskiesések értékének —- jelméréséhez vázoljuk fel néhány legfontosabb növényállomány potenciális evapotranspirációjának, mint maximális vízigényüknek évi menetét, és vessük össze a természetes csapadékeloszlással. Az általános jellemzés érdekében mindezt olyan modelleken végezzük, melynek értékei az átlagos hőmérsékleti és páraviszonyok mellett lehetséges potenciális evapotranspirációra és az átlagos csapadékadatokra épülnek.