Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

Magyarország hévizei 189 kum képezi, melynek felső-triász korú kőzete több fúrásból vett magminta tanúsága szerint jó víztartó. A kedvezőnek látszó földtani adottságok ellenére a megye területén kifejezetten hévízfeltárást eddig még nem végeztek. Szénhidrogénkutatás során nyert melegvizet csak egyetlen kút termel, melyet Zalakaros határában mélyítettek le 2307 m-ig. Jelenleg ez a kút szolgáltatja országunk egyik legmelegebb vízét, mégpedig a triászból. A meddő szénhidrogénkutató fúrások víztermelő kúttá való kiképzését megnehezíti az a körülmény, hogy a legtöbb meddő olajkutató fúrás olyan magas térszinten van telepítve, hogy a mélyen maradó nyugalmi vízszint miatt a vízkiemelés nagy nehézségbe ütközik, sőt 80—100 m-es, vagy ennél még mélyebb vízszint esetén a jelenlegi műszaki felkészültség mellett megoldhatatlan. Üj kút fúrását, lia a felsőpannon víztartó megcsapolását tervezik, a 2. ábra szintvonalainak megfelelően 500—1500 m mélységre kell előirányozni, a mezozóos területen pedig 500—2000 m-re, annak szemelőtt tartásával, hogy a fúrás helye 170—180 m-nél magasabb térszinten ne legyen. Zalaegerszegen és a város közelében mélyített fúrásokban a triász agyagos kifejlődésű volt és nem bizonyult jó víztartónak. A Kehida környéki fúrások, ahol a triászdolomit mindössze 1—200 m vastag üledékkel van fedve, csak hidegvizet eredményeztek, mert a kb. 3000 m-ig harántolt, de teljes vastagságban át nem fúrt triász képződménynek csak a felső 80—100 m-e volt karsztosodva. Nagykanizsán, mivel a felsőpannon feküszintje 1100—1200 m-re tehető, 70 C°-nál melegebb víz nem várható. Somogy megye Somogy megye területe hévízfeltárási lehetőség szempontjából igen változatos. Л megye északi részén elterülő Balaton déli partján a paleozóos kristályos pala a felszín közelében van, s az üledék kis vastagsága és a víztartók finom szemcsézete miatt csak az ivóvízellátás céljára használható 20—22 C°-os vizet is csak szűkösen lehet biztosítani. Kivéve Zamárdi környékét, ahol a 100—200 m között települt szarmata mészkőből, és a Balatonberény alatti partszakaszt, ahol a triász mészkőből lehetett nagyobb mennyiségű, de csak 20—22 C° hőmérsékletű vizet nyerni. A Tab—Karád—Nikla—Ilmrosberény vonaltól délre, ill. délkeletre a medencealjazatot a feltevés szerint mezozóos kőzetek képezik. Ez a mezozóos pászta délről még nincs lehatárolva. Az igali fúrások 651 m-ben elért víztartó mészkövét az újabb vizsgálatok karbon korból származtatják. Az igali fürdő kisebb mélységű 384 m-es kútja a felsőpannonból termel 51 C° hőmérsékletű vizet. A felsőpannon képződmény a megye nyugati részén éri el azt a vastagságot, hogy 50 C°-nál melegebb vizet lehessen feltárni. Ennek határát a Marcali—Somogyvámos—Hancsa— Darány közötti vonal képezi. A területen, melyen a felsőpannon vastagsága nyugat felé fokozatosan 1400 m-ig növekszik a kaposvári, nagyatádi, babocsai és a csokonyavisontai hévizes kutak vannak. Buzsák környékén miocén képződményből nyertek a szénhidrogénkutatás során 40 C° hőmérsékletű, kevés, de értékes vegyi összetételű termálvizet. A megye délkeleti sarkán csak 35—50 C°-os hévíz feltárásához van meg a fölc'tani adottság.