Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

208 Bélteky Lajos felsőpannonból, vagy az 1200—1300 m-ben települt triász képződményből 40—42 ill. 60—62 C°-os meleg víz nyerhető. A komáromi fúrásnál a valóságos Gg az 1000 m-nél mért talphő alapján 28,5 m-nek adódott. Szénhidrogénkutatást csak Nagyigmánd térségében végeztek. A fúrások egyikét ki lehetne víztermelő kúttá képezni. Hévízes kút eddig csak egy van a megye területén, a komáromi, mely az 1238-ban megütött karsztos üregből 2500 l/p 60 C° hőmérsékletű vizet szolgáltat. A hasznosítás területe ebben a megyében is főleg a mezőgazdaság és a balneológia lehet. Veszprém megye Veszprém megye területén hasonló a helyzet hévízfeltárás szempontjából, mint Komárom megyében. A megye jórészén mind a felszíni, mind a felszínalatti képződmények mezozóos karbonátos kőzetekből állnak, a karsztos területre lehulló csapadék beszivárgása azonban lehűti a karsztvizet, amint ezt a pápai fúrás is bizonyítja, ahol a 825 m-es fúrás vízének hőmérséklete — dacára a 2000 1/p-es vízhozamnak— mindössze csak 32 C°-ot ért el. A Keszthely melletti Fenékpusztán a talphő 500 m-ben 27 C°, a kifolyóvíz hőmérséklete pedig 22 C° volt. A mezozóos képződményekből csak ott lehet magasabb hőfokú vízre számítani, ahol a vízutánpótlás mélyebb repedésből, vagy nagyobb távolságról származik, mint pl. Hévízen és Nemesbükön. A Veszprém megyei 8 hévizes kút közül hét Hévízen, egy pedig Nemesbükön van, s vizük hőmérséklete 41—42 C°. A nemesbüki kutat Hévíz közelsége miatt nem hasznosították, vize pedig ivásra nem alkalmas. Hasznosítás szempontjából az ilyen hőmérsékletű és vegyi összetételű hévizek csak balneológiai célra jöhetnek számításba. A harmadkori üledék csak a megye északnyugati sarkában éri el azt a vastagságot, ami az 50 C° körüli hőmérsékletű víz tárolására és felhasználására szükséges. Ezen a területen 900—1200 m-re kell a fúrás mélységét előirányozni. A Balaton északi partsávján lemélyített számos fúrás adatai azt mutatják, hogy Balatonalmáditól a Keszthelyi hegységig 25 C°nál melegebb víz feltárása nem remélhető. Tihanynál és Badacsonynál szarmata mészkőből elég sok vizet lehet kitermelni, ez azonban már a paleozóos alaphegységre települt. Győr-Sopron megye Győr-Sopron megye területén már sokkal jobb a földtani adottság hévízfeltárás szempontjából, mint a szomszédos megyékben. A Kisalföldi medence földtani viszonyaival legutóbb Alföldi László foglalkozott [13]. Legjobb a helyzet a Kisalföldi medencének a Bábával és a Szilt, Mihályit és Oslit összekötő vonallal határos területén, ahol a felsőpannon korú képződmény feküje kb. 2000 m mélységben van. így ezen a területen már 1600 m-től kezdődően 80 C°-nál melegebb víz feltárása remélhető. 50—80 C° hőmérsékletű víz nyerésére a megye egész területén meg vannak a földtani előfeltételek, csupán a nyugati keskeny határsávon, Sopront is beleértve, hiányzik a megfelelő vastagságú harmadkori üledék, a medencealjzat pedig nem mezozoikum, hanem kristályos paleozoikum. A megye területén csak egy termálvizes kút van, a medence peremén, a 2000 m mélységű győri 1. sz., amely 68 C° hőmérsékletű vizet szolgáltat. A győri 2. sz.