Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

Magyarország hévizei 173 ismereteink Budapest térségének, Mezőkövesdnek és Miskolcnak kivételével majdnem kizárólag a szénhidrogén- és a szénkutató fúrásokból származnak, mert kifejezetten vízkutató fúrással a mezozóos karsztos képződmények feltárására — a fenti területeket kivéve — eddig nem igen próbálkoztak. A térképen körül nem határolt déli mezozóos pásztán fekszik Harkány, ahol már 50 m-es fúrások is 62 C°-os hévizet szolgáltatnak. Láthatjuk az 1. és 2. ábráról, hogy az ország különböző tájain — a földtani szerkezettől és a geotermikus viszonyoktól függően — más-más a hévízfeltárási lehetőség. A két térkép egybevetéséből közelítő prognózist lehet adni a tervezett júrás előirányzati mélységére és a víz várható hőmérsékletére vonatkozóan. Meg kell azonban jegyezni, hogy a jelenlegi ismereteink számát és terjedelmét tekintve, mindkét térkép csak nagyvonalú tájékoztatásként használható fel a hévízfeltárási lehetőségekre vonatkozóan. II. A HÉ VÍZFELTÁRÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEK MEGYÉNKINT 1. Tiszántúl Békés megye Békés megyében 50—70 C° hőmérsékletű hévíz feltárására a terület minden részén megvan a földtani adottság, sőt a megye nagyobb részén a két pannon határa olyan mélyen települt, hogy a 70 C° körüli hőmérsékletű víz feltárására is van lehetőség, bár a valóságos geotermikus gradiens 20—21 m/C°, tehát nagyobb az országos átlagnál, 18 m-nél. Hogy az e területen levő békéscsabai és gyulai 2000 m-es kutak vízének hőmérséklete még nem éri el a 80 C°-ot, azzal magyarázható, hogy a kutak vízhozama 300—500 liter/perc lévén felszállás közben nagyon lehűl. A vízhozam azért kevés, mert a felsőpannon 1200 m-nél mélyebb szakaszában kevés számú és vékony víztartó réteg van, s ezek a víztartók aprószeműek, kötöttek, tehát rossz az áteresztő képességük. Mutatja ezt a kutak kis fajlagos vízhozama is. A hasadékos, karbonátos kőzeteket pedig csak néhány helyen, a megye déli részén tárták fel, vannak azonban olyan részei is a megyének, ahol a Gg

v = 14—17 m/C°. Ilyen pl. Dcvaványa, Füzesgyarmat, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós és Orosháza környéke. Az alacsonyabb értékű Gg következtében a 80 C° hőmérsékletű vizet ezen a területen 300—400 m-rel kisebb mélységből lehet feltárni, mint a megye keleti szélén. A most összeállított hévízkútkataszter szerint [11] a megyében 58 db 35 C°nál melegebb vizet adó kút van. Az alacsony térszint és a jelentékeny menynyiségű elnyelt gáz következtében a kutak mindegyike túlfolyó. Összes vízhozamuk 18 90ö l/p, az átlagos vízhozam pedig : 326 l/p. A víz hőmérséklete szerint a kutak megoszlása Békés megyében a következő: 35—40 C° 34 db 60—70 C° 3 db 40—45 C° 11 db 70—80 C° 3 db 45—60 C° 4 db 80 C° felett 3 db