Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

Magyarország hévizei 167 ján megállapított Gg értékhez viszonyítva feltűnően alacsony, anomalisztikus. Ennek következtében a magyar medencében jóval kisebb mélységből, s így kevesebb költséggel lehet hévizet nyerni, mint a Kárpátok előterében fekvő államokban, ahol a G g 30—40 m/C° [6]. Ha a Gg 15 m/C°-nál kisebb, negatív, ha 22 m/C°-nál nagyobb, pozitív anomáliáról beszélünk. Hévízfeltárás szempontjából ott kedvező a helyzet, az adottság, ahol a jó víztartó képződmények mélyen települtek és ahol a Gg kis értékű. Ha a két tényező, a földtani és a geotermikus adottság jelentőségét mérlegeljük, azt kell mondani, hogy a földtani adottság nagyobb szerepet játszik a hévízfeltárási lehetőség kialakulásában, mint a Gg. Hiába van ugyanis egy üledékkel feltöltött medence rétegsorában alacsony értékű Gg, ha nem elég vastag a pannon rétegsor, az abból nyert víz hőmérséklete legfeljebb csak langyos lesz. Láttuk ezt többek között a Balaton déli partszegélyén. Ott viszont, ahol a felsőpannon képződmény igen vastag, 2000 m körüli, még 20—21 m-es Gg esetén is meg lehet kapni a 80—90 C° hőmérsékletű vizet. .Jó példa erre Szentes területe. Az előzőkből következik, hogy az üledékkel feltöltött medencében, ha ismerjük a terület Gg-ét és a hévízfeltárási lehetőség maximális mélységét, vagyis a felsőpannon feküszintjét, ebben a mélységben és ezen belül a kőzet s annak pórusaiban elhelyezkedő víz hőmérséklete megközelítő pontossággal megadható [7]. A másik jó víztartó képződménynél, a karbonátos, karsztos, hasadékos kőzeteknél a hőmérsékletprognózis már jóval bizonytalanabb, mivel a víz fakadási szintjét, a vető vagy hasadék mélységét nem ismerjük. A meleg karsztvízes kutaknál a Gg az országos átlagnál azért jóval kisebb, mivel nem a hasadék, hanem a fúrás mélységével számítjuk. Az eddigi megállapítások szerint a magyar medencében a geotermikus anomália regionális, de ezen belül számos területen helyi, zónális eltérések is vannak. Az átlagos valóságos Gg az utóbbi években végzett 427 mélységi hőmérséklet mérés alapján hazánk területén 17,8—18 m/C°-nak adódott. A mérések helye az 1. ábrán látható. Az adatokat dr. Körössy Lászlónak a felsőpannon feküszintjét feltüntető térképére rajzoltam be, mivel az anomália bizonyos területeken földtanilag a medencealjazattól való távolsággal, ill. az üledék vastagságával hozható kapcsolatba. Láthatjuk, hogy a mérés kiterjedt az ország egész területére, de nem egyenletes megosztásban. Az Alföldön Békés, Szolnok, Heves megyék területére esik a legtöbb mérés, míg a Duna—Tisza közén és a Dunántúlon jóval kevesebb a mélységi hőmérsékletmérések száma. A térképen vízszintes csíkozással azokat a területeket jelöltem, ahol a Gg kisebb 18 m-nél, az országos átlagnál, függőleges csíkozást pedig ott használtam, ahol a Gg meghaladja a 18 in/C°-ot. A csíkozás nélküli területeken jelenleg még olyan kevés talphőmérési adatunk van, hogy azok a területek geotermikus viszonyok szempontjából még nem jellemezhetőek. A Gg mérések eredményét a helységet feltüntető körrel négy fokozat szerinti csoportosításban ábrázoltam. A két szélső fokozat tekinthető a negatív (15 m/C°nál kisebb), ill. a pozitív (22 m/C°-nál nagyobb) anomáliának. A jelmagyarázatnak megfelelő köröcske mellett zárójelben levő szám az illető város, vagy község területén végzett mélységi hőmérsékletmérések számát jelzi. Ahol csak egy mérés volt, a köröcske mellett nincs szám. Több adat esetén a Gg értékek számtani középértékének felel meg az alkalmazott körjelzés.