Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

2. füzet - Bélteky Lajos: Magyarország hévízfeltárási és hasznosítási lehetőségei

MAGYARORSZÁG HÉV ÍZFELTÁRÁSI ÉS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI BÉLTEKY LAJOS

1 A geotermikus energiát Magyarországon hévízes források és kutak hozzák a felszínre, ami azt jelenti, hogy a geotermikus energia hordozója a természetes és a mesterséges feltárásokból fakadó meleg víz. A múlt század hatvanas éveitől kezdődően, amikor Zsigmondi] Vilmos lefúrta Harkányban, a budapesti Városligetben és a Margitszigeten a hazai első termálvizes kutakat, csak az utolsó 10 év óta iránvult mind nagyobb érdeklődés a hévízek felé. 1954-ben a gyopárosi és a hódmezővásárhelyi fürdők hévízfeltárásának sikere keltette fel újólag az érdeklődést a hévízek iránt, amelyeket főleg zárt és szabadtéri fürdőzés céljára használtak fel. Fűtésre a régebbi eredményes tapasztalatok felhasználásával ebben az időben két mezőgazdasági termelőszövetkezet fúratott kutakat, amelyek 52—53 C° hőmérsékletű vízével üvegházakat fűtöttek. 1957ben a szentesi kórház létesített fűtési célra egy 1736 m mélységű kutat, mely percenkint 1500 liter C° hőmérsékletű hévízet tárt fel. Ez a kút jelenleg a kórház fűtésén és melegvíz szolgáltatásán kívül a városi fürdő és egy kb 10 000 m

2 üvegfelületű kertészet hévízszükségletét is teljes mértékben ellátja. [1] Újabb lendületet 1963-ban kapott a hévízfeltárás, amikor a bíztató eredmények láttán megnövekedett az érdeklődés, a kezdeményezési készség és a vállalkozási kedv is a hasznosításra szóbajöhető állami, tanácsi szervek és a szocialista mezőgazdaság részéről. De nagymértékben hozzájárult a hévízes kutak számának növekedéséhez, hogy Magyarország területének jó része ásvány- és hévízfeltárás szempontjából nem csak a környező államokhoz képest, hanem európai viszonylatban is igen kedvező földtani és geotermikus adottságokkal rendelkezik. Erre hazai kutatóink közül már évtizedekkel ezelőtt többen is [2] rámutattak s ezt a felismerést meggyőzően igazolta az a nagyszámú vízfeltáró és szénhidrogénkutató fúrás, amelyet az utóbbi 10—12 évben országszerte lemélyítettek. A több ezer szénhidrogénkutató fúrásból és az előzőleg végzett geofizikai műszeres mérésekből azonban azt is meg lehetett állapítani, hogy a földtani adottság az ország területén igen különböző és elég nagy területen nem mondható kedvezőnek. [3] 1 Bélteky Lajos gépészmérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos osztályvezetője (Budapest).