Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Starosolszky ö.: A vízerőhasznosítás a Szovjetunióban 141 Л távolabbi perspektívában szerepel a Lénán tervezett 20 millió kW teljesítményű vízerőmű óriás. A távolkeleti vízerőhasznosítás is igen gazdaságos, mint a Zejszki vízerőmű, ahová föld alatti erőtelepet terveztek. A közép-ázsiai vízenergia források is igen bőségesek, mint az Amu-Darja, a Szir-Darja és a Vahs. A legnagyobb tervezett létesítmény a Nurekszki-vízerőmű, a Valis folyón, amelynek építése már megkezdődött. Az erőmű kilenc, egyenként 300 M W teljesítményű gépegysége évi 11,8 milliárd kWó energiát fog szolgáltatni. A nurekszki építés helye nincs messze Dusanbe városához, ahol 300 m magas kőhányás gát épül. A gát 65 km hosszú és 4 — 5 km széles víztározót létesít 10,5 km

3 víztérfogattal. A Narin folyó elzárását már 1965. őszén megkezdik. A tározó öntözési igényeket is kielégít Üzbekisztánban és Dél-Tadzsikisztánban. A Vahs folyón a következő vízlépcső a Rogunszki lesz. A kaukázusi köztársaságokban, Grúziában és Örményországban, ahol a vízierő a legfontosabb energiaforrás, megkezdték a hatalmas vízerőművek építését az Ingur és Vorot folyón. Az inguri vízerőmű 1400 MW teljesítménnyel 5,28 milliárd kWó energiát termel. A gát eléri a 300 m magasságot, ahonnan a vizet 16 km hosszú alagúton vezetik a földalatti erőtelepre. A Szovjetunió középső részén folytatják a volgai, kámai és dnyeperi erőműrendszerek építését a szaratovi, csebokszarszki és kanyevszki vízerőművel, valamint a kijevi hidraulikus energiatározóval. A távlati tervekben szerepel a Kaspi-tenger vízpótlására az északnak folyó Pecsora és Vücsegda folyók folyásirányának megfordítása és vizüknek a Volgába való terelése. Ehhez 80 m magas és 12,5 km hosszú gátat kell építeni a Pecsorán és 33 m magas és 3 km hosszút a Vücsegdán. Segítségükkel a kéL folyó vize a 62 km hosszú csatornán a Kámába vezethető. A keletkező tározó 1550 km

2 felületű és 236 km

3 térfogatú. így a Volgába 40 km

3 vízpótlás ereszthető. Az árapály erőmüvek is foglalkoztatják a szovjet szakembereket. Az elsőt, a lumbovszkit 320 MW teljesítménnyel 70 km

2 öböl felületű hasznosítására 8 — 9 m apály-dagály szintkülönbségre építik. A fehér-tengeren különösen kedvezők a lehetőségek az árapály erőművek létesítésére. Épiil a kiszlogubszki kísérleti vízerőmű, ahol 3 db 400 kW-os gépegységet építenek be. Az egyik francia Neyrpic gyártmányú, a másik kettő a leningrádi fémművek gyártmánya. A vízerőhasznosítást szorosan összekapcsolják a hőerőművekkel és atomerőművekkel és végső célként a teljesen egységes szovjet energiahálózat megteremtését tűzték ki célul. Az utóbbi években megvalósított gigantikus építkezések után nem lehet kétséges, hogy a hatalmas tervek is reálisak. A KI-JKYI VÍZERŐMŰ ÉPÍTÉSÉNEK SZERVEZÉSE Ismerteti: BORZA DEZSŐNÉ

1 Irodalom Docenko T. P. Előregyártott vasbeton szerkezetek vizsgálata. Gidrotehnicseszkoje Sztroityelsztvo, 1964/4. Docenko T. P. Az előregyártott vasbeton elemek beépítésének szervezése és építése a kijevi vízlépcső építésénél. Gidrotehnicseszkoje Sztroityelsztuo, 1964/8. A Hidrológiai Közlöny 1964. évi 7. számában röviden ismertettem a kijevi vízlépcső műtárgyait. Most — ugyancsak röviden — az építés szervezéséről, gépesítéséről, az előregyártott elemek beépítéséről kívánok ismertetést adni. Nyeporozsnij, a Szovjetunió Állami Villamosítási és Energetikai Termelési Bizottságának Elnöke 1958-ban felvetette, hogy célszerű lenne egij vízlépcsői teljesen előre gyártott elemekből megépíteni. A javaslatot elfogadták és a kijevi vízlépcsőt ajánlották erre a célra. Mielőtt megkezdődtek volna a kijevi vízlépcső építési munkálatai, 1 Borza Dezsőné mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főmérnöke.