Vízügyi Közlemények, 1966 (48. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Polgár György 1963-tól 1968-ig belvizes jellegű évek várhatók. A belvizes jelleget támasztja alá a 24 éves időszakosság, mely szerint az 1940-es belvizes év után 1964 belvizes év. Ügyszintén az 5 — 7 éves időszakosság is, mely szerint 1963 —68-ig nedves évek következnek, az 1957-től 63-ig tartó száraz évek után. A napfolt maximumokat 1—2 évvel előbb száraz nyarak szokták megelőzni. Mivel 1962 nyara száraz volt, 1964-ben eszerint is belvizes év volt várható. Ha napfolt maximumtól napfoltminimumig számítunk egy periódust és az időközt harmadoljuk (= 3 — 4 év), akkor a belvizes évek mindig a középső harmadban, vagy szorosan körülötte helyezkednek el. így voll ez 1873-ben. 1888-ban, 1895 — 1900-ban, 1912 —1С,-ban, 1922 —26-ban, 1932ben, 1940 — 42-ben, és feltehetően így lesz 1963 — 68-ban is. A napfolt maximumok körül helyezkednek el a száraz évek és a minimumok körül a nedves évek Közép-Európára, így Magyarországra vonatkoztatva. A kutatók azonban kimutatták, hogy a trópusokon a csapadék maximuma a napfolt maximummal, a csapadék minimuma a napfolt minimummal esik egybe. Ennek magyarázatát abban látom, hogy az erős naptevékenység időszakában a földi időjárásra az erősebb napsugárzás (az ún. szoláris állandóban észlelt változásokkal mérik) van hatással, így az egyenlítő körül, a trópusokon a nagy tengerfelületek párolgása következtében tengeri hatás érvényesül, és ez bőséges esőzésekben jut kifejezésre, míg Magyarországon, ahol inkább szárazföldi jelleg uralkodik, a: erősebb napsugárzás szárazságot, aszályt eredményez. A napfolt tevékenység és az időjárás közötti kapcsolatot talán legszemléletesebben a görbe 1905-ös és 1908-as kettős csúcsa igazolja. Itt ugyanis 1905-ben aszály volt és napfolt maximum. Utána valamilyen rendellenesség folytán hirtelen csökkent a napfolt szám, ez 1906-ban nedves évet eredményezett, 1908-ban ismét erősebb volt a naptevékenység, újra száraz év következett. A leszálló ágban újabb rendellenesség folytán újabb törésre és így 1911-ben újabb aszályos évre került sor. Az időjárásnak említett 5 — 7 éves száraz-nedves időszakossága, váltakozása csak átlagos jellegre vonatkozik és átlagnál nagyobb vagy kisebb csapadékot, hűvösebb, vagy melegebb nyarat, hidegebb, vagy melegebb telet jelent. A jellegen belül előfordulhat rendellenes, jellegtől elütő időjárás, nedves szakaszban egy-egy száraz, száraz szakaszban egy-egy nedves év, de ezek az általános jelleget nem befolyásolják. Általában nedves, belvizes évek az átlag 70 közepes napfoltszám alatt, míg száraz aszályos évek ennél nagyobb napfolt számnál fordulnak elő. Nagyobb belvizes éveknél 30 — 60 napfoltszám állapítható meg. így 1875-ben 30, 1915 —16-ban 50, 1940-ben 60, 1941-ben 50, és 1942-ben 30 napfoltszám mellett állott elő a belvíz. összefüggés lehetne keresni még a belvíz mennyiség, az évi csapadékmennyiség, a hőmérséklet és a napfoltszámok között is. A belvizekben leggazdagabb évek ugyanis alacsony napfoltszám évsorozatban, vagy annak szélén helyezkednek el (1875, 1915-16, 1940-41-42). A száraz évek (1946-47, 1959-62) erősödése pedig valószínűleg az emelkedő napfolttevékenység következménye. Az időszakosságok természetesen nem adhatnak pontos hosszú idejű előrejelzést, de tapasztalatból tudjuk, hogy a napi rövid előrejelzések sem mindig pontosak, mégis ezek a következtetések az időjárás valószínű alakulásának irányát adják meg. Közelítőleg és hosszabb időre szóló több éves ütemtervek elkészítésénél ezeket ajánlatos figyelembe venni, a tervszerű mezőgazdálkodás sem nélkülözheti őket. Az öntözés rohamos fejlesztése az aszálykárokat fokozatosan megszünteti. A száraz évek sorozata végetért, itt vannak a nedves, belvizes évek és a vízügyi hatóságnak, szerveknek hatásosan fel kell készülni a belvízkárok elhárítására is. Fejleszteni kell a belvízöblözetek kiépítését, a beépített szivattyútelepek karbantartását, felújítását fokozni kell. Gondoskodni kell hordozható szivattyúegységekről, melyeket gyorsan a veszélyeztetett pontokra lehet irányítani. Az előzőekben ismertetett vizsgálatokat 1962 év nyarán végeztem, egy többéves aszályos évsorozatban. Az egymásutáni száraz évek miatt még műszaki szakemberek is kétkedéssel fogadták a belvizek, árvizek előrejelzését az 1963 — 68 évsorozatra. A tanulmányt így nem is közölhettem. Most azonban 3 év távlatából megállapítható, hogy az előrejelzés bevált és mind hazánkban, mind Európában rendkívüli nagy beivizek, árvizek pusztítottak. A hosszú idejű előrejelzésnek a napfolt tevékenységen alapuló módszere így távlati tervezéseknél, hosszabb időre szóló többéves ütemtervek készítésénél a tervszerű mezőgazdálkodásban előnyösen felhasználható.