Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
1. füzet - Fekete György: A belvízi utak összehasonlítása a hordképesség-kihasználás alapján
A belvízi utak összehasonlítása 7!> elvégzésének lehetősége. Vizsgálható például —, hogy csak néhányat említsek — a víziút adottságainak figyelembevételével az optimális hordképességű és holtvízi sebességű hajótípus; vontatmányok, tolatmányok, vagy önjáró áruszállító hajók alkalmazásának kérdése; nagyobb holtvízi sebességű hajókkal nappali hajózás (egy személyzet, egy műszak), vagy kisebb holtvízi sebességű hajókkal éjjel-nappali hajózás, (tehát két vagy három műszak alkalmazása), az egyes víziút szakaszokra optimális holtvízi sebességű hajótípusok lóerőszükségletének a meghatározása, valamint a sebességnövelés révén elérhető teljesítményemelkedés, avagy megkívánt azonos teljesítmény mellett a csökkentett műszak-szám és kisebb személyzet létszámából fakadó megtakarítások elbírálása. .4 különböző víziutak vagy víziútszakaszok a hordképesség dinamikus kihasználhatósága szempontjából nemcsak összehasonlíthatók, hanem osztályba is sorolhatók. Ugyanis megfelelő TA'-osztályok megállapítása révén s az egyes víziutak kategorizálásával a víziutak olyan értékelést (osztálybasorolást) nyerhetnének, amilyent a legfőbb hajózást befolyásoló tényezők összhatásának eredményeként megérdemelnek. Már az első részben említést tettem arról, hogy a hordképesség statikus kihasználhatóságára jellemző TN-faktor a víziút eredeti és csatornázás utáni állapota között bizonyos összehasonlításokra nyújt lehetőséget. Fokozottan áll ez a TK, illetőleg TK F és TK L mutatókra. Gyakorlati példán kiszámítható a csatornázás hatására megváltozott áramlási sebességeknek, változó parthoz viszonyított sebességeknek, a jégviszonyok változásának, a hajóút kiszélesedésének, a korábban csak nappali hajózás helyett éjjel-nappali hajózásnak, a duzzasztási tartományban a mélységkorlátozások miatti tonnanap-veszteségek megszüntetésének komplex hatása a hajózásra. Mindezek a tényezők, illetőleg változásoknak az egymásra hatása számszerűen is értékelhető és kiszámítható. Példaként szolgáljon az A szakasz, amelyen feltételeztem a csatornázás után V B = 1 km/óra sebességet, = 35 jeges napot, állandóan teljes merülést lehetővé tevő vízmélységeket és éjjel-nappali hajózást két irányban. A számítást az eddig is tárgyalt 16 km/óra holtvízi sebességű és 1064,2 tonna hordképességű önjáró áruszállító hajóra elvégezve, a TA'-értékek az alábbi változásokat mutatják a folvócsatornázás előtti és a folyócsatornázás utáni állapotoknak megfelelően: Folyócsatornázás előtt (TK E) Folyócsatornázás után (TK V) Kiindulási adatok: t m = 1064,2 tonna T t = 2,1 m V 0 = 16 km/óra ríj = 22 nap 1064,2 tonna 2,1 m 16 km/óra 35 nap m—n ^ n = 154 nap 0 nap 1 km/óra 20 óra m-l V v = 6 km/óra l =16 óra