Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
-588 Ismertetések 3. Az atomenergia alkalmazása a csatorna építésénél Az atomenergia segítségével való talajrobbantás céljából az Amerikai Egyesült Államokban több mint 8 millió dollár költséggel kísérleteket végeznek. A következők jobb megértése céljából indokolt röviden áttekinteni a nukleáris robbanás folyamatát. A nukleáris robbanás a másodperc milliomod része alatt megy végbe, amelynek során nagy mennyiségű energia szabadul fel néhányszor 10 millió fok hőmérséklet kíséretében. A rendkívül magas hőmérséklet következtében a robbanás pillanatában felhevített gázokból és gőzökből álló, vakítóan fényes tűzgömb keletkezik, amely már egy másodperc múlva eléri maximális méretét, és nagy sebességgel emelkedik fölfelé. A robbanásnak háromféle káros hatása van: lökéshulláma, fény- és hősugárzása, valamint a robbanás áthatoló sugárzása. Az eddigi legnagyobb kísérletet Amerikában, a Nevada-sivatagban hajtották végre, 1962-ben. Ekkor 100 kilotonnás 2 termonukleáris 3 töltetet robbantottak a föld alatt 193 m mélységben, sivatagi alluviális talajban. A fölszabadult energia mintegy 5 millió m 3 talajt mozgatott meg. A robbanás nyomán keletkező kráter 97 m mély > és mintegy 365 m átmérőjű volt. Az elképzelések szerint a csatorna kirobbantása sorban elhelyezett töltetek segítségével történne. A töltetek egymástól való távolságának akkorának kell lennie, hogy az egymásba metsződő kráterek csatornaszelvényt eredményezzenek. A tervezés folyamán 100 -ь 10 000 kt-ás tölteteket vettek figyelembe. A töltetek nagysága és elhelyezése Egyetlen nukleáris töltet felrobbantásakor keletkező kráter jó közelítéssel paraboloid alakú. Méretei a töltet hatásától, elhelyezési mélységétől és a robbantandó anyagtól függenek. Kismintakísérleteket végeztek a robbanó töltet elhelyezési mélysége és a keletkező kráter átmérője és mélysége közötti összefüggés meghatározására. Az eredményeket a 3. ábra, valamint a 4. ábra mutatja. Az ábrákról leolvasható, hogy mind a kráter átmérője, mind pedig mélysége szempontjából a talaj minőségétől függően van egy legkedvezőbb robbanási mélység. Dimenzióanalízis segítségével megállapították, hogy a kráter lineáris méretei a robbanótöltet teljesítményének 1/3,4 hatványával arányosak. Ha például meg akarjuk határozni, hogy bizonyos mélv2 Nukleáris robbantáskor keletkezű robbanási energiát kilótonna (kt) és megatonna (Mt) trotil-egyenértékkel mérik. Л trotil-egvenérték annak a trotil-töltetnek a súlyával egyenlő, amelynek robbanási energiája az adott nukleáris töltet robbanási ener;iájával egyenlő. Például 1 kg U 235 atomtöltet trotil-egyenértéke — az összes mu»ok hasadása esetén 20 000 t = 20 kt. 1 kt trotil robbanásakor kb. 10" g kalória mennyiségű hő fejlődik. 3 Termonukleáris töltetnek nevezik azokat a tölteteket, amelyek felrobbanásakor termonukleáris reakciók játszódnak le. A termonukleáris reakciók többször 10 millió fok hőmérsékleten végbemenő fúziós atommagreakciók. Fúziós atommagreakcióról akkor beszélünk, ha kisebb tömegszámú magok egyesülnek nagyobb tömegszámúvá energiafelszabadulás kíséretében. 3. ábra. A robbanó töltet elhelyezési mélysége és a keletkező kráter átmérője közötti összefüggés. (Kismintakísérletek eredménye ) Л robbanás méluséqe, mlkt'' 3'
